Őszi kirándulás Magyarország legszebb tengerszemeihez

PUBLIKÁLÁS: 2024. november 02. 10:00

Őszi kirándulásra indulnál? Kiváló idő ígérkezik hozzá, és ha nem félsz a mélységtől, szívesen felkapaszkodsz a meredekebb hegyoldalakra, akkor túracipőt fel, és keress fel legalább egyet azokból a természeti képződményekből, amelyek, bár tengerszemként tartjuk számon őket, valójában nem azok.

Travelo

A szerző cikkei

Ha őszi kirándulást tervezel, érdemes felkeresni valamelyiket Magyarország legszebb tengerszemei közül Forrás: manasesistvan/Shutterstock

Őszi kirándulás Magyarország legszebb tengerszemeihez

Megyer-hegyi tengerszem

Sárospatak közelében, a több mint 300 m magas Megyer-hegyen a XV. századtól egészen az 1800-as évek végéig malomkőbánya működött. A hátrahagyott munkaterület üregét később esővíz töltötte fel, így jött létre ez a lenyűgöző látványt nyújtó, mára kedvelt kirándulóhellyé vált tó.

Tudtad?
Az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében álló bányató területe védett természeti érték.

Apci tengerszem

A helyiek csak azt mondják: menjünk kirándulni a Széles-kőhöz! A Heves megyében, Hatvantól 15 perces autóútra található túrázóhely is felkapott úti cél lett. Hogyan jött létre? 1875-től közel 100 éven át andezitet bányásztak itt. A kitermelés befejezése után a bányagödör megtelt csapadékvízzel, és egy tiszta vizű, néhol 10 m mély tó keletkezett.

Tudtad?
Nyáron egyre többen járnak ide fürdőzni, horgászni, kirándulni pedig egész évben. A fiatalok körében népszerűvé vált a tó melletti sátrazás, sütögetés is. A település csak annyit kér: senki ne szemeteljen!

Rudabánya bányató

Ezt a látványosságot hivatalosan sem tengerszemnek, hanem bányatónak hívják. Nem csoda, hiszen a településen működött Magyarország egyetlen külszíni vasércbányája. A híres bányaváros munkagödrei aztán szép lassan megteltek karsztvízzel. Ebből eleinte egy kisebb, majd egy nagyobb tó keletkezett.

Tudtad?
A 300 m hosszú, 80 m széles tó legmélyebb pontja eléri a 60 m-t, így Magyarország legmélyebb állóvizeként tartják számon. Itt az év minden szakában tilos a fürdés!

Jósvafői tengerszem

Az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik Jósvafő. Központjától mindössze pár száz méterre, gyönyörű, sűrűn fás erdei környezetben találjuk ezt a tengerszemet. A tavat 1942-ben a Jósva-forrás felduzzasztásával, áramtermelés céljából hozták létre.

Tudtad?
Smaragdzöld színét a közeli források tiszta vizének köszönheti.

Tengerszem vagy bányató?

A tengerszem a jégkorszak utáni időkben kialakult természeti képződmény. A felmelegedés hatására meginduló jégtömegek hatalmas mélyedést vájtak a kőzetbe; vizét az elolvadt gleccserek adják. A bányatavak ellenben mesterségesen kialakított gödrök, amelyek később forrás-, talaj- vagy esővízzel teltek meg.

Tarcali bányató

Azúrkék színe miatt nem lehet elfelejteni ezt a hegyaljai szőlőtáblák között a Nagy-Kopasz-hegy vulkanikus sziklafalai által közreölelt bányatavat. Szintén emberi tevékenységnek köszönhető a létrejötte: a kőbányai munkafolyamatok után visszamaradt gödör csapadék- és forrásvízzel töltődött fel.

Tudtad?
A község központjából indulva alig 1 km séta után a 2015-ben átadott Áldó Krisztus szoborhoz érhet, innen a legszebb a kilátás a bányatóra.

Erdőbénye bányatava

Sokan mini Rudabányának is hívják, főleg, mert a víznek szintén csodás türkizkék színe van, és a tó meglehetősen mély (20 m). A 230 m magas Mulató-hegyen fekszik, gyönyörű zöld környezetben. Egykor kőbánya működött itt, de az 1980-as években bezárt, majd a területet lassan visszahódította a természet.

Tudtad?
Az Erdőbényei-tó és a Megyer-hegyi tengerszem egymáshoz közel található, így a kettő meglátogatását akár össze is kötheti.