A mexikói Nap piramisa az ország egyik leglenyűgözőbb emléke a gyarmatosítás előtti időkből. A régészek kezdetben nem sok műtárgyat találtak a helyszínen, de a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet kutatóinak 2011-es ásatásai során érdekes leletek bukkantak napvilágra.
A régészek mindig lenyűgöző dolgokat találnak ásatásaikon. Legyen szó egy régen elhunyt fáraó csontjairól vagy valamilyen korábban ismeretlen műtárgyról, soha nincs unalmas nap az irodában. Ami esetünkben, a régészeknél az ősi romok terepe. A dolgok ezen a mexikói ásatáson sem történtek másként, ahol valami egészen különös dolgot fedeztek fel a szakemberek.
Teotihuacan legnagyobb épületénél, a híres Nap piramisánál folytak a munkálatok, amely Mexikó egyik leglenyűgözőbb emléke a gyarmatosítás előtti időkből. Becslések szerint Kr. u. 100 körül épült.
Kezdetben ugyan nem sok műtárgyat találtak a helyszínen, de a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet kutatóinak 2011-es ásatásai során érdekes leletekre bukkantak.
Az 1930-as években régészek által épített alagúton keresztül a csoport eljutott az alapkőzet szintjére. Itt ugyan találtak már néhány tárgyat, köztük agyagedényszilánkokat, állatcsontokat, obszidiándarabokat, és három szerpentin kőből készült emberfigurát. De ami a legjobban feltűnt nekik, az egy zöld szerpentinkő maszk volt.
A zöld maszk azért különösen érdekes, mert felfedezése idején ez volt az egyetlen ilyen maszk, amelyet rituális környezetben találtak Teotihuacánban.
Úgy gondolják, hogy ezeket a felajánlásokat a piramis építésének felavatására szolgáló rituálé részeként hagyták hátra – ezért az alsó szinten található. Maga a maszk rendkívül élethű, ebből következtettek arra, hogy valójában egy portréról van szó. Ez egészen különös lenne, mivel a régészeknek kevés információjuk van Teotihuacan építőiről. A piramis pontos használatáról is ellentmondó elméletek léteznek. Még a név sem eredeti.
Valójában azok az aztékok nevezték el a Nap piramisának, akik évszázadokkal azután keresték fel Teotihuacant, hogy a város elnéptelenedett.
A világ harmadik legnagyobb piramisának eredeti neve továbbra is a múlt ködébe vész. Teotihuacan – amelyet egykor az istenek városának hívtak – virágzó város volt. Fennállásának csúcspontján kétszázezer ember nevezte otthonának. A kutatóknak azonban fogalmuk sincs, kik voltak ezek az emberek, és miért tűntek el nyomtalanul.
A közelmúltban egy földalatti alagutat találtak a közeli Hold piramis alatt is. Az elektromos ellenállás-tomográfia segítségével a földfelszín felásása nélkül tudták feltérképezni az alagutat. A templom alatt elhelyezkedő helyiség ígéretes lehet a jövő régészei számára, mivel egy csaknem 15 méter széles helyiséghez kapcsolódik.
Verónica Ortega, a Plaza of the Moon Integral Conservation Project igazgatója a következőket mondta: „Ezek a nagy felajánlási komplexumok alkotják Teotihuacán városának szent szívét, ezért mindenki a civilizáció mekkájaként tekint rájuk. A bennük található leletek segítenek rávilágítani az ősi metropolisz és Mezo-Amerika más régiói közötti kapcsolatok természetére."
Nézd meg, milyen titkokat rejt még a teotihuacani Nap piramisa: