Tudtátok, hogy nem is francia, hanem osztrák eredetű?! – Minden, amit a croissant-tól tudni kell

Mindenkinek más és más a komfort étel (comfort food), vagyis az, ami nemcsak, hogy finom, hanem a melegség, otthonosság, biztonság, elégedettség érzetét adja. Bizton állíthatom, hogy egy időben a sajtos croissant egy bögre tejjel megtestesítette számomra ezeket az érzéseket.

Akkor ettem, amikor már nagyon ki voltam éhezve, mert mondjuk nem jutottam időben ebédhez, s már nagyon szükségem volt valami olyanra, ami testileg és lelkileg is feltölt. Ekkor jött a sajtos croissant, persze minél több sajttal. Bár itt azért elidőznék egy ideig, mert ha belegondolok, valójában igen sokféle tésztával, tömörséggel találkozhatunk a pékségek pultjában. A tömörebb, vaskosabb tészta mellett a légiesen könnyű, a kézben és szájban szinte elomló tésztát is megtaláljuk.

Utóbbira példa az a pisztáciakrémes croissant, amit nemrégiben ettem egy dán konyhát népszerűsítő pékségben. Nos, komoly ellenfele született a sajtos verziónak, bár persze nehéz a két ízélményt egy lapon emlegetni. No, de kiknek is köszönhetjük magát a croissant-t?

Honnan indult útnak a croissant?

Míg a legtöbben francia különlegességként ismerik, a rajongók és azok, akik már évek óta sütik ezt a finomságot, tudják, hogy a croissant valójában Ausztriából származik, és eredetileg „Kipferls/Hörnchen" néven volt ismert. Az első receptek 1683 körül bukkantak fel. Az Oszmán Birodalom ekkoriban ostromolta Bécset, s a törökök többször is megkíséreltek bejutni a városba, de próbálkozásaik kudarcba fulladtak. Úgy döntöttek, hogy földalatti alagutat ásnak, de a bécsi pékek, akik az alagsori raktárakban dolgoztak, meghallották az ásás zaját, és riasztották a sereget. A törökök nem jártak sikerrel, ellenben a bécsi pékeket nagy kitüntetésben részesítették a város megmentéséért.

Ennek megünneplésére Adam Spiel pék és társai elkészítették a Hörnchen (szarvacska) nevű félhold alakú péksüteményt. Ez hasonló volt a hagyományos kipferlhez, de félhold formájúra sütötték, mivel a 14. századtól az Oszmán Birodalom zászlóin a félhold is szerepelt. Innen terjedt el aztán az egész világot meghódító csavart formájú péksütemény, amit ma méltó módon megünnepelhetünk mi is.

És hogyan került a franciákhoz?

Ennek a vándorlásnak többféle története is ismert. A legenda szerint maga Marie Antoinette vitte el Franciaországba a félhold alakú péksüteményt, vagyis a croissant, ami franciául "félholdat" jelent. A történészek azonban mára már cáfolják ezt, és inkább 1837-1839-re teszik a croissant „születését". Arra az időre, amikor August Zang és Ernest Schwartzer osztrák pékek megnyitották az első bécsi pékséget Párizsban, nevezetesen a Boulangerie Viennoise-t. Bár a kis sütöde mindössze két évig üzemelt, hatása örökre megváltoztatta a francia pékáruk világát, mivel valószínűleg innen terjedt el a „kipferl", amelyből végül croissant lett. De érdekes módon franciaországban még mindig 'viennoiserie' néven találjuk meg a pultokban.

A croissant hódító útja

A 20. század végén a croissant felkeltette a gyorséttermi ipar figyelmét is, és a gyártók előre elkészített fagyasztott tésztát vezettek be a szupermarketekbe. A Sara Lee pékáru-gyártó vállalat 1981-ben fagyasztott croissant mutatott be Amerikában, a Burger King is gyorsan reagált és megalkotta a croissant-os reggeli szendvicseket, majd ezt követően a Mac Croissant sem maradthatott el.

Születtek újabb receptek is, mint például a cronut, ami egyszerre croissant és fánk (doughnut), ezt a különleges péksüteményt Dominique Ansel New York-i séf készítette el 2013-ban. Ezt követően már megszületett cruffin is, a croissant és a muffin házasítása, végül pedig a croffle. Utóbbi nem más, mint a nyers, croissant formára hajtogatott tészta gofrisütőben kisütve.

Miért olyan drága az igazán jó croissant?

A croissant vajas tésztája kelt tészta rétegezésével és kinyújtásával készül, ami egy időigényes folyamat, akár több napig is eltarthat. Ez a hosszas procedúra és a felhasznált alapanyagok, elsősorban a vaj ára miatt a kész termék sem tartozik a legolcsóbb péksütemények közé.

Ugyanakkor, ha igazán finomat szeretnénk enni, érdemes rászánni a pénzt, s a minőséget választani. Azt mondják, hogy ha nem lennének enyhén zsírosak az ujjaink, mire végeztünk a croissant evésével, akkor nem is ettünk igazán jó croissant-t.

Édesen és sósan, magában vagy szendvicsként

Bár általában sima változatban fogyasztják, ennek a híres péksüteménynek számos változata létezik. A világ számos részén a pékségek croissant-t sütnek csokoládéval, gyümölcsökkel, édes krémekkel, hússal, zöldségekkel vagy éppen sajttal töltve. A croissant többféle szendvics elkészítéséhez is jó alapot szolgáltat. Néhány népszerű croissant szendvics közé tartozik a tojássalátás, a tonhalas, valamint a sajtos és sonkás szendvics is. Ilyen formán némi hasonlóságot vélhetünk felfedezni a szintén januárban ünnepelt bagellel is, ami ugyancsak kapható édes és sós változatban.

Források: Parisunlocked.com; Nationaltoday.com