A halónak nevezzük azt a légköroptikai jelenséget, amikor a Nap vagy a Hold körül fehéres fénygyűrű jelenik meg. A nyílt, pusztai területeken figyelhető meg a legjobban, például a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó, kardoskúti Fehér-tó térségében, írja a nemzeti park.
Aki már látott a fátyolfelhős égbolton naphaló jelenséget, az biztosan megcsodálta. Akkor képződik, amikor a Nap sugarai megtörnek az apró jégkristályokat alkotó magas szintű felhőzeten. Fénytörés, vagyis a fény elhajlása következik be, amikor két különböző közeg határán halad át a fény, például levegőből a felhőt alkotó jégen vagy vízcseppecskén.
A jégkristályok jelenlétében történő fénytörések alkotják a halókat, ha vízcseppen törik meg a fény, akkor látszik szivárvány.
Leggyakoribb a 22 fokos haló, melyet a hatszög alapú kristályhasábokon megtörő fény hoz létre.
A kialakulása nem kötődik a felszínhez, de sokkal inkább észlelhetjük és megfigyelhetjük olyan nyílt, szabadon belátható területeken, mint például a kardoskúti puszta, ahol a fotók is készültek.
