"A maga nemében ez a legrégebbi hangszer" – írták a kutatók a Science Advances című tudományos folyóiratban, ahol szerdán számoltak be a felfedezésről. A mintegy 31 centiméter hosszú és 18 centiméter széles tárgy egy ragadozó tengeri csiga, a tritoncsigák családjába tartozó Charonia lampas házából készült.
Az ősi hangszert valójában 1931-ben találták a barlangi festményeiről is ismert Marsoulas-barlangban, de évtizedekre feledésbe merült. Csak a közelmúltban végzett vizsgálatok derítették ki, hogy a tárgyat hangok előállítására használhatták. A csigaházat egy nemzetközi tudóscsoport tanulmányozta Carole Fritz, a francia nemzeti kutatási hálózat (CNRS) szakértőjének vezetésével, írja az MTI.
A csigaház hegyét letörték, helyén egy 3,5 centiméteres lyuk tátong. Mivel ez a csigaház legkeményebb része, a kutatók szerint egyértelmű, hogy nem véletlenül tört le, emellett a nyíláson vágások nyomai is láthatók. Az egyik első csavarulat ki van lyuggatva, magát a csigaházat pedig piros festékkel díszítették, ami jellemző a Marsoulas-barlangra, és arra utal, hogy a csigakürt szimbolikus tárgy státuszát élvezte – olvasható a tanulmányban.
A csigaház megszólaltatására tett kísérletek során egy kürtművésznek három zenei hangot sikerült előcsalogatnia a csigakürtből a C, a Cisz és a D közelében.
A kutatók most a csigakürt háromdimenziós lenyomatainak vizsgálatával próbálnak további információkhoz jutni a hangszer működéséről. A tudóscsoport úgy véli, hogy a csigaházhoz eredetileg valamilyen fúvóka tartozott.
Találtak már ennél régebbi hangszereket is, például a dél-németországi Sváb-Alb-középhegység barlangjaiban, Ulm közelében, az ott felfedezett, olykor 20 centiméteresnél is nagyobb furulyák korát durván 40 ezer évre becsülik, de azok madárcsontból vagy mamutagyarból készültek.
