Idén májusban lesz 450 éve annak, hogy a gyulafehérvári országgyűlés megválasztotta Báthory Istvánt erdélyi fejedelemmé. Ebből az alkalomból a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány meghirdette a Báthory Emlékév programsorozatot 2021-re.
Báthory Istvánt a későbbi erdélyi fejedelmek példaképnek tekintették, és lengyel királyként is sikeres volt, de ehhez nagy vállalásokat kellett véghez vinnie. A későbbiekben azonban rendbe tudta hozni a lengyel gazdaságot, és biztosította a területi integritást is. Célja az volt, hogy a törökök fenyegetésével és a Habsburg hódítással szemben egy stabil egységet hozzon létre, de ezt már nem tudta megvalósítani, mivel 1586-ban, mindössze 53 évesen, utódok nélkül elhunyt.
Az 1930-as években kapott újra nagyobb figyelmet, amikor a trianoni békediktátum okozta trauma után Magyarország újra hitet és példaképeket keresett. A fejedelem szobrát 1933-ban, születésének 400. évfordulóján állították fel Salgótarjánban a Báthory téren – olvasható Salgótarján hírportálján.
Az idei Báthory Emlékév nyitányaként már tavaly december végén számos helyszínen, többek között Budapest, Kolozsvár, Medgyes, Bukarest városában, illetve Báthory István szülőhelyén, Szilágysomlyón is megemlékeztek a fejedelemről. A rendezvénysorozat 2021-es programjai még alakulóban vannak, de az emlékév közösségi oldalán folyamatosan frissülnek az információk.
Jurij Gagarin az első ember volt az űrben. Repülése 108 percig tartott, miután 1961. április 12-én Vostok nevű űrhajójával Föld körüli pályára lépett. A repülést követően Gagarin kulturális hős lett a Szovjetunióban. Tettét és a hozzá kapcsolódó tudományos eredményeket még ma is széles körben ünneplik az orosz űrmúzeumokban számos műtárggyal és szoborral. Halála után földi maradványait a moszkvai Kremlben temették el, űrhajójának egy része pedig az RKK Energiya Múzeumban látható. Gagarin akkor lépett ki az űrbe, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió az űrtechnológiák harcát vívta.
Gagarin repülésének 60. évfordulója idén lesz. Az űrközösség minden évben megemlékezik az űrhajós eredményéről a Jurij Éjszakája (Yuri's Night) elnevezésű űr-partival, amelyet április 12-i indulásakor tartanak. A jó hangulatú bulit 2001-ben alapították, évente több ezer ünneplőt vonz, idén a járványhelyzettől függően szerveznek az emlékévhez kapcsolódó eseményeket.
Dante Alighieri (1265-1321) olasz költő és filozófus halálának idei 700. évfordulója alkalmából, a firenzei Uffizi-képtár egy online kiállítást hozott össze. Ha meglátogatjuk a virtuális kiállítóteret, olyan ritkán látható illusztrációkat csodálhatunk meg közelről, melyek az Isteni színjáték sorait illusztrálják.
A 88 rajzot Federico Zuccari 16. századi reneszánsz festő készítette, ezeket most nagyfelbontású fényképekként nézhetjük meg január 8. óta – olvasható az Uffizi honlpaján. Az online kiállítás címe A reviser le Stelle (és így jutottunk ki a csillagokhoz), melynek fotóin keresztül végigjárhatjuk Dante remekművének fiktív vándorlását, vagyis a három túlvilági helyszínt: a poklot, a purgatóriumot és a paradicsomot. A rajzokat eredetileg egy kötetben fűzték össze a vonatkozó versszakokkal szembeni oldalakon.
A nagyszebeni Brukenthal Múzeum is ünnepel 2021-ben, még pedig az elsősorban kulturális tevékenysége miatt számon tartott erdélyi kormányzó, Samuel von Brukenthal születésének 300. évfordulóját.
Brukenthal alapította az első nyilvános múzeumot a mai Románia területén, és több mint 1000 festményt, körülbelül ugyanennyi metszetet, 2000 albumba helyezett rajzot, mintegy 16 ezer kötetes könyvtárat, és jelentős, érme-, ásvány- és régiséggyűjteményt hagyott az utókorra. Ennek az örökségnek köszönhető, hogy a múzeumban többek között láthatók Tiziano, Veronese, Cranach, Van Eyck, Brueghel és Memling munkái is.
Az évfordulót már javában hirdetik a város közterületein, és a múzeum továbbra is folytatja a közös zenei sorozatot a Nagyszebeni Állami Filharmóniával, de egy tervezett Brukenthal-szobor felállításáról is tárgyalnak az illetékesekkel – olvasható a Maszol.ro oldalán.
A Benz Patent-Motorwagen (a név jelentése szabadalmaztatott gépjármű) 135 éve gurult ki Karl Benz műhelyéből a világ első működő automobiljaként. Az 1886. január 29-i megjelenése után pillanatok alatt elkezdődött a gyártása, és 20 évvel később már egy gyártósorra volt szükség, hogy biztosítani tudják a megrendeléseket.
De még ennél is izgalmasabb az a tény, hogy az automobilok eladásának marketingsikere Karl Benz feleségéhez köthető. A vállalkozást ugyanis Bertha Benz hozománya finanszírozta, aki azzal is tisztában volt, hogy az értékesítés szempontjából a nyilvánosság véleménye is fontos. Ezért 1888 augusztusában két fiával, a tizenöt éves Eugennel és a tizennégy éves Richarddal együtt útnak indult a 3-as számú Patent-Motorwagen automobillal, és megtette az első nagytávolságú utat egy belső égésű motoros autóval. Az út Mannheimből Heidelbergen és Wieslochon keresztül Bertha szülővárosába, Pforzheimbe vezetett – olvasható a Bundeskanzlerin.de oldalán.
Németországban ezt a mérföldkőnek számító utazást ünnepli a kétévente megrendezett, Bertha Benz névre keresztelt történelmi autós túra, melyen jellemzően gyönyörű antik autók vesznek részt. Az emléktúra útvonalát 2008. február 25-én hivatalosan is turisztikai útvonalnak nyilvánították, mely az emberiség ipari örökségének a része. A már fentebb is említett, összesen 194 kilométeres túra útvonala Mannheimből Heidelbergen át Pforzheimig (Fekete-erdő) vezet, majd ugyanezen úton vissza.
Az első automobil története köré a stuttgarti Mercedes-Benz múzeumban egy külön kiállítást is szerveztek, ám még ha egyelőre személyesen nem is juthatunk el oda, idén több online tárlat is elérhető a márka oldalán, sőt, egy 360 fokos galéria is megnézhető a Benz-legendákról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.