Északkelet-magyarországi körutunk során nemcsak a gyönyörű táj túrázható útvonalai győztek meg minket, de az is, hogy hazánk leghíresebb borvidéke gasztronómiában is erős (hamarosan erről is írunk). Persze a gönci barack zamatos ízét és az aszú ásványi anyagokban gazdag eszenciáját a természeti kincsek kiváló adottságainak köszönheti, amelyek a felszínen és a föld alatt is érdekes látnivalókat nyújtanak. Ezek közül mutatunk most néhányat.
Az Országos Kéktúra Magyarország északkeleti tájain végighaladó, közel 1100 km-es túraútvonal, amely Írott-kőtől Hollóházáig tart - így ez számít Európa első hosszútávú turistaútvonalának. Mivel nekünk egy nap alatt a zempléni szakasz bejárása soknak tűnt, úgy döntöttünk, hogy Boldogkőváralját fedezzük fel. Az útvonalról letérve például 15 perces sétára csúcsosodik a felhők közé Boldogkő vára. Ez a környék egyik legmagasabb pontja, amelynek falairól nemcsak a Zempléni-hegység vonulataira és a Hernád völgyére láthatunk rá madártávlatból, de a barackfa-ültetvények végtelen sokaságára is. Októberben különösen szép a panoráma, hiszen a település apró házai mellett a könyék sárgás-vöröses növényvilága is megszínesíti az összképet.
Travelo tipp: A romok között időszakos kiállítások is várják a turistákat, amelyek nyitvatartásáról és a belépő jegyárairól innen tájékozódhat. Az Országos Kéktúra további útvonalai kapcsán pedig itt szerezhet hasznos információkat: 1. Regéc - Makkoshotyka, 2. Makkoshotyka - (Sátoraljaújhely) Bányi-nyereg, 3. (Sátoraljaújhely) Bányi-nyereg - Füzér, 4. Füzér - Hollóháza; Kéktúra emlékmű
Akinek azonban egy ilyen hosszabb túra túlságosan monotonnak tűnik, annak hazánk legészakibb városának kalandparkjában a helye! A Zempléni Kalandpark három állomásból áll, és tulajdonképpen mindegyik részén különböző élményekben lehet részünk. Az alsó állomásról indul a libegő, itt üzemel a bobpálya, a műjég- és görkorcsolyapálya, a mászófalközpont és egy turistaszálló. A középső szinten kalandtúra-, tubby-, télen pedig sípályák működnek. Majd ahogy elérjük a hegytetőt, a kilátóból ezekre, de a zempléni vonulatokra is elképesztő panoráma nyílik.
Azonban az igazi adrenalinlöketet az újdonságnak számító Sólyom névre keresztelt extrém átcsúszópálya nyújtja a Szár-hegy és Magas-hegy között. Az 1036 méter hosszú távot, 152 méteres magasságban a Dongó nevű 6 fő befogadására alkalmas üvegkabinban is megtehetjük.
Természetesen ősszel a Magas-hegy kalandkomplexuma is színesebb, de az üzemeltetők gondoskodtak arról, hogy szinte minden évszakban érkezzenek látogatók. Télen például a sípályák, szép időben pedig a többi extrém- vagy kevésbé meredek, ám annál izgalmasabb lehetőség közül válogathatunk. Egy biztos, a család minden tagja talál majd magának izgalmat, legyen szó bobról, hófánkról vagy a már említett, magasságot is áthidaló Dongóról.
Nyitvatartás: október 1-től hétköznapokon 10:00-17:00 óráig, a Zemplén Kalandparkról bővebben itt olvashatnak.
Sokan Tokajjal azonosítják a vidék bortermő területét, míg a város elsősorban kereskedelmi csomópontként létezett a kezdetektől fogva. A hegyaljai főutakon haladva ugyan számtalan szőlőültetvénnyel és pincesorral találkozunk, az egyik legfelkapottabb bortermő település mégis Mád és környéke, ahol akár dzsipes dűlőtúrával egybekötve kóstolhatjuk meg a vidék legjobb borait. Ilyen másfél órás dűlőtúrákat a Szent Tamás Pincészet és a Percze Élményközpont is szervez, ahol mindkét pincészet borát végigkóstolhatjuk. És tényleg egészen más élmény bort kóstolni a Szent Tamás dűlő tetejéről a reggeli órákban, vagy a tokaji hegyek alá bukó naplementében, mint mondjuk egy pincében. Mi mindet kipróbáltuk, a képek pedig talán többet is mondanak a szavak helyett.
A dűlőtúrákon a mádi dűlősorok földrajzi és történelmi hátteréről, a jelenleg legnépszerűbb szőlőnek számító furmint jelentőségéről és az abból készülő fehérborok minőségéről is mesélnek nekünk, amit szerencsére meg is kóstolhatunk.
Mert, ha nem, Tokajban azt is pótolhatja. A szeszélyes őszi időjárásra való tekintettel mi például a bor történelmére fogékony érdeklődőknek ajánlunk egy B-tervet. A tokaj-hegyaljai Világörökségi Bormúzeumban ugyan nem kóstolhatunk, de minden adott, hogy megismerjük a régió sajátos történelmét és a borkészítés folyamatait. De ne hagyjuk ki a hangulatos Tokajt sem, amelynek varázslatos utcáin gyönyörű zsinagóga és borházak árulkodnak az egykori kereskedők életviteléről. Mi egy ködös hajnalon érkeztünk a városba, így első utunk a Kávépörkölő Manufaktúrához vezetett. Itt egy különleges kurkumás-gyömbéres lattéval töltődhettünk fel, majd innen indultunk útnak megismerni a tokaji aszú érdekes múltját.
A Bormúzeum épülete egykor sörfőzdeként működött. Miután túlélte a második világháborút, az épületet felújították, így ma háromszintes múzeumként és konferencia-központként üzemel. Benne persze a Tokaji borvidék kapja a főszerepet, de a digitális kiállítóeszközök segítségével az osztrák, francia, német, olasz, portugál és svájci termőterületek különlegességeit is megismerhetjük. Az interaktív tárlatnak köszönhetően a Tokaj-hegyaljai borvidéket akár biciklivel vagy autóval is bejárhatjuk, de a hagyományos kiállítások kedvelői sem unatkoznak majd.
Nyitvatartás és jegyárak:a Bormúzeum oldalán
Sokan nem tudják, de Tokaj-Hegyalja nemcsak a minőségi borok, a szépségápolás bölcsője is egyben. A borvidék szívében, Tolcsván fogant meg a Helia-D tokaji aszús termékcsaládjának az ötlete, amely előtt egy patinás kastély is tiszteleg. A Hedia-D Herba-Kastély, Gyógynövény és Szépségközpont kívül-belül őrzi a szépségápolás történelmi kincseit, és az alapanyagaiul szolgáló gyógynövényeit a felhasználási hagyományokkal együtt. A kastély gyönyörű kertjében 24 ágyásban találhatók gyógynövények, amelyeket a Helia-D kozmetikumok is tartalmaznak. Az egykori Desewffy-kastély a XVII. században épült, de renoválása óta is folyamatosan őrzi a múlt értékeit, amelynek a korhűn berendezett szobák és szalonok a tanúi.
Szép időben sétálhatunk a gyógynövényes kertben, vagy teázhatunk a kávézó teraszán például a helyi Mézes Huta családi méhészetből származó puszedliket kóstolgatva. Rossz idő esetén azonban a kastély termei is számtalan érdekességet tartogatnak. Megismerhetjük egykori lakóinak stílusát, az ehető és szépítő gyógynövények hatásait, sőt, a húszas évektől folyamatosan fejlődő, vitrinbe zárt neszesszerekbe is belenézhetünk. De talán a legizgalmasabb program mégiscsak az a krémkészítő workshop, amely során a kastély „laboratóriumában" készíthetjük el saját Helia-D hidratálókrémünket - gondosan vigyázva arra, hogy a napraforgószár kivonat és a tokaji aszú esszencia se maradjon ki. Bejelentkezés után pedig a fejedelmi kozmetikai kezelések gyógyító hatását, ahogy a kastély oldalán írják: "Tokaj érintését, pillantását" ott helyben is megtapasztalhatjuk.
A nyitvatartásról és a kiállításokról itt olvashatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.