5 ártatlan dolog, amiért a vámosok börtönbe juttatnak – és amire nem is gondolnál

Külföldről hazatérve ritkán gondolunk arra, hogy a bőröndünk tartalma akár büntetőjogi következményeket is vonhat maga után. Hiszen ki ne hozna haza egy kis sajtot Franciaországból, némi gyógyszert Amerikából, vagy pár ajándékot a távoli rokonoknak? Ám a vámosokat nem hatja meg a jó szándék vagy a „dehát ezt mindenki csinálja” érvelés.

A vámosoknál nincs pardon!

Bizony, vannak olyan, elsőre teljesen ártatlannak tűnő tárgyak és szokások, amelyek miatt az ember – ha nem figyel – akár börtönben is találhatja magát. Összegyűjtöttünk öt ilyen, meglepően banális dolgot, amelyek komoly gondot okozhatnak a határon – akár kifelé, akár befelé.

• Gyógyszer, amit bárki szed

Sokan visznek magukkal külföldre fájdalomcsillapítót, altatót, nyugtatót – teljesen hétköznapi gyógyszereket, amelyeket itthon receptre vagy akár recept nélkül is megkaphatunk. De ami itthon legális, az külföldön akár kábítószernek is minősülhet.

Az Egyesült Arab Emírségekben például több év börtönt is kaphatsz azért, ha olyan gyógyszert viszel be az országba, amely náluk tiltólistás – akár egyetlen tabletta miatt is. Ilyen lehet például a kodeint vagy tramadolt tartalmazó fájdalomcsillapító. A hatóságokat nem érdekli, hogy orvos írta fel, vagy hogy te csak a derekadra szeded. Ha nincs nálad hitelesített orvosi igazolás és engedély, már kattanhat is a bilincs.

• Sajt, kolbász, házi lekvár – az otthon ízei

Ki ne csomagolt volna már bőröndbe egy kis hazai kolbászt a külföldön élő rokonoknak, vagy hozott volna haza olasz parmezánt egy nyaralásról? A gond csak az, hogy az EU-n kívülről érkezve sok élelmiszer – főként hús, tejtermék, tojás, növényi eredetű élelmiszerek – behozatala szigorúan tilos. Nemcsak hogy elkobozhatják ezeket a határon, de súlyos esetben csempészetnek is minősíthetik.

Ausztráliában például a világ egyik legszigorúbb karanténszabályai érvényesek. Egy magyar utazó például hónapokig pereskedett, miután egy doboz májkrém miatt állították elő – a vámosok szerint veszélyes lehet a helyi állatállományra. Aki nem tünteti fel ezeket a vámnyilatkozatban, az akár szándékos megtévesztés miatt is felelősségre vonható.

• Ajándék drón, repülő kamera és más „ártatlan” kütyük

Egyre népszerűbbek a technikai kütyük, főleg az olcsóbb távol-keleti webshopokból. Ám a vámhatóságok szigorúan veszik, hogy milyen típusú és értékű elektronikai eszközöket hozol be – különösen, ha azok rádiófrekvenciát használnak, felvételt készítenek vagy repülnek.

Számos országban, köztük Egyiptomban vagy Indiában, a drón birtoklása, behozatala vagy használata engedélyköteles, és külön importengedély szükséges hozzá. Ha ezt nem tudod igazolni, az eszközt nemcsak elkobozhatják, de csempészet miatt akár vádat is emelhetnek ellened – különösen, ha a drónon kamera is van. És ne gondold, hogy a vámos nem fogja észrevenni: a modern reptereken már a csomag átvilágításakor kiszúrják, ha valami gyanús repülő dolog lapul a bőröndben.

• Kulturális emlékek – vagy műkincsek?

Hányszor látni a bazárokban „antik” amuletteket, érméket, szobrocskákat, melyekről a kereskedő lelkesen meséli, hogy milyen régi, milyen értékes, és hogy „ezt bizony a fáraók korából ásták ki”. Még ha ez nem is igaz – és többnyire nem az –, a gond ott kezdődik, ha a vámos másképp gondolja.

Egyiptomban, Görögországban, Törökországban és több ázsiai országban is tilos régészeti vagy kulturális értékeket – még a legkisebb darabot is – engedély nélkül kivinni. Ha nincs bizonyítékod arra, hogy a tárgy nem műkincs (pl. hivatalos számla vagy igazolás), akkor az ügyed könnyen átcsaphat műkincslopásba. És igen, akár az is előfordulhat, hogy „csak egy kis szuvenír” miatt valaki hónapokig előzetes letartóztatásban ül, amíg egy régész szakértő eldönti, hogy gipsz-e vagy több ezer éves bazalt.

• Készpénz – ami nem tiltott, csak be kellett volna vallani

Sokan nem tudják, hogy ha az EU-n kívülről lépsz be Magyarországra, 10 000 eurónál több készpénz (vagy annak megfelelő értékű valuta) esetén ezt írásban kell bejelenteni. Ha nem teszed meg, az nemcsak pénzbírsággal, hanem szélsőséges esetben – például ha gyanús pénzmozgások is felmerülnek – börtönnel is járhat.

Voltak esetek, amikor valaki több tízezer eurót próbált „szétszórva” behozni – egy része a kabátzsebben, egy része a neszesszerben –, mondván, ez csak családi segítség. A hatóság viszont pénzmosás vagy adóelkerülés gyanújával is eljárhat, különösen, ha a forrás eredete nem tisztázott.

Mit tanulhatunk ebből?

Nem árt tudni, hogy a határon átlépve nem a szándék, hanem a szabály a döntő. Lehet, hogy semmit nem akartál elrejteni, de ha nem vagy tisztában a célország szabályaival, könnyen bajba kerülhetsz. A vámos nem fogja megkérdezni, hogy jóhiszemű vagy-e – az ő dolga a jogszabályok betartatása.

Utazás előtt tehát nemcsak a repülőjegyet érdemes lefoglalni, hanem utánanézni annak is, mit vihetsz és mit nem. Mert néha egy doboz fájdalomcsillapító is lehet az utazás legdrágább szuvenírje.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: