
Rendkívül erős, 8,8-as magnitúdójú földrengés rázta meg Oroszország távol-keleti részét, a Kamcsatka-félszigetet szerdán hajnalban. A rengés epicentruma az amerikai geológiai szolgálat (USGS) szerint a Csendes-óceán fenekén, körülbelül 19,3 kilométeres mélységben alakult ki, mintegy 119 kilométerre Petropavlovszk-Kamcsatszkij városától délkeletre. Bár a földrengés erőssége pusztító lehetett volna, az első jelentések szerint a térség gyéren lakott területein nem történt nagyobb anyagi kár vagy emberéletet követelő tragédia.
Ennek ellenére a rengés után néhány perccel a hatóságok cunamiriadót rendeltek el a Csendes-óceán térségének több országában is: a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Japánban, Oroszország távol-keleti partvidékén, valamint az Egyesült Államok nyugati partvidéken, az alaszkai Aleut-szigeteken és Hawaiin. Riadó van érvényben több dél- és közép-amerikai országban is: Peru, Chile, Mexikó és Ecuador partvidékei egyaránt készülnek a lehetséges árhullámra.
A lakosságot arra kérték, hogy hagyják el az alacsonyan fekvő tengerparti övezeteket, és keressenek menedéket magasabban fekvő területeken. A japán meteorológiai hivatal legalább 3 méter magas hullámokra figyelmeztetett, de a kora reggeli órákban még nem érkeztek jelentések komolyabb károkról. A térség országai és az Egyesült Államok is fokozott készenlétben várják a fejleményeket, mivel egy ekkora erejű földrengés több ezer kilométer távolságban is könnyen kiválthat tengeri szökőárt. A cunami hullámok nemcsak percekkel a földrengés után, hanem órákkal később is lecsaphatnak, ezért a figyelmeztetéseket minden érintett térségben komolyan veszik.
Ez az eset újra rávilágított arra, hogy bolygónk geológiai törvényszerűségei máig kiszámíthatatlan és pusztító természeti jelenségeket idézhetnek elő – különösen ott, ahol a földkéreg mozgásban van. Aki utazást tervez, különösen egzotikus, part menti vagy szigetvilági célpontokra, jól teszi, ha tisztában van az adott térség szeizmológiai kockázataival.
A Föld felszíne mintegy 12 nagyobb kőzetlemezből áll, amelyek folyamatos mozgásban vannak. A lemezek határvonalai mentén – ahol ezek a tömbök ütköznek, súrlódnak vagy egymás alá csúsznak – alakulnak ki a földrengések. Ha ezek a mozgások a tengerfenéken történnek, a víztömeg hirtelen elmozdulása cunamit, vagyis szökőárt eredményezhet. Ezek a földrajzi tényezők határozzák meg, hogy a Föld mely pontjai számítanak kiemelten veszélyes övezetnek.
Ez a szeizmikusan legaktívabb zóna a Földön, ahol a csendes-óceáni kőzetlemez más lemezekkel találkozik, például az észak-amerikaival, az eurázsiaival és az indo-ausztrállal. Az övezet magában foglalja Japánt, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Pápua Új-Guineát, Új-Zélandot, a nyugati partvidékű amerikai államokat (Alaszka, Kalifornia, Oregon), valamint Dél-Amerika part menti sávjait (Chile, Peru). Ezen területeken gyakoriak az erős földrengések és a pusztító cunamik – például a 2004-es indonéziai vagy a 2011-es japán katasztrófa is innen indult.
A kelet-anatóliai törésvonal mentén rendszeresek a földrengések. A 2023-as törökországi rengés több tízezer életet követelt. A régiót keresztülszelő földtani törésvonalak különösen Görögország és Törökország határvidékét teszik kockázatossá – mind a földrengések, mind a kisebb cunamik tekintetében.
A Perzsa-öböl és a Kaszpi-tenger közötti zónában több aktív törésvonal is húzódik. Iránban gyakoriak az 5,0 magnitúdót meghaladó rengések, amelyek gyakran okoznak súlyos károkat, egy ilyen földrengés döntötte romba 2003-ban az UNESCO világörökségi helyszínt, Bam fellegvárát is, illetve legutóbb, június 20-án egy 5,2 magnitúdójú rengés rázta meg az ország északi részét.
A Karib-lemez és az Észak-Amerikai-lemez határán elhelyezkedő országok – Haiti, Dominikai Köztársaság, Puerto Rico – szintén veszélyeztetettek. A 2010-es haiti földrengés 300 ezer ember halálát okozta, és több százezer otthon semmisült meg.
A Himalája kialakulása is a tektonikus lemezek ütközésének következménye, így Nepál, Bhután, Észak-India és Pakisztán is földrengésveszélyes zóna. A 2015-ös nepáli földrengés súlyos humanitárius válságot eredményezett a térségben.
Izland egyedülálló helyzetben van, mivel a középső-atlanti hátság két lemez találkozásánál fekszik. A szigeten gyakoriak a kisebb-nagyobb földrengések és vulkánkitörések, legutóbb két napja történt egy 5,1-es erősségű földrengés a Vatnajökull Nemzeti park területén, de a lakosság jól felkészült ezek kezelésére.
Bár a földrengések és cunamik előrejelzése továbbra is nehézkes, a modern technológia és a nemzetközi figyelmeztető rendszerek (pl. Pacific Tsunami Warning Center) lehetővé teszik, hogy az érintett régiók lakói és látogatói időben riasztást kapjanak. Ha olyan országba utazol, amely földtani szempontból aktív térségben fekszik, mindenképp tájékozódj a helyi kockázatokról, legyen kéznél vészforgatókönyv (evakuációs útvonalak, segélyhívó számok), és érdemes letölteni az adott ország katasztrófavédelmi alkalmazásait is.
Aki például Japánba, Indonéziába, Chilébe, vagy akár Dél-Olaszországba (mint például Nápoly térsége) készül, jobb, ha tisztában van a szeizmikus aktivitással. A természet kiszámíthatatlan, de a tudás és a felkészültség életet menthet – akár nyaralás közben is.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.