2025. április 13. és október 13. között rendezik meg Oszakában az 5 évente esedékes Világkiállítást, melyen mintegy 161 ország és kilenc nemzetközi szervezet vesz részt, az eseményre pedig 28 millió látogatót várnak, elsősorban a kelet-ázsiai régióból, amely amellett, hogy a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági térsége, a legnagyobb idegenforgalmi küldőpiaca is egyben. - derült ki a Magyar Zene Házában megtartott sajtótájékoztatón.
Japán Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere Közép-Európában, egyben hazánk kapuja az ázsiai piacokhoz, ezért Magyarország részvétele a Világkiállításon gazdasági és turisztikai szempontból is kiemelkedően fontos.
A Magyar Pavilon a kétoldalú kapcsolatokat erősítve a japán-magyar párhuzamokra épít, különösen kiemelve a zenét, amely univerzális nyelvként, a különböző kultúrákat, mint híd kapcsolja össze. A zene, a népdal, a magyar paraszti kultúra, illetve a táj, mint koncepció jelenik meg a Magyar Pavilon építészetében, belső kialakításában, valamint a művészeti produkciókban, a gasztronómiai kínálatban, illetve a formaruha kollekcióban is.
A Világkiállítás a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai, és gazdasági hatású eseményeinek egyike, így Magyarország világkiállításon való megjelenése egyenesen nemzetgazdasági érdek."
– hangsúlyozta Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter, aki azt is hozzátette, hogy a turizmus eddig is a gazdasági növekedés egyik motorja volt, a GDP közel 13%-a származott az idegenforgalomból.
A Világkiállítás egyik központi témája a jövő társadalmának megtervezése, ennek üzenetét egy saját, a japán és a magyar kultúra közötti párhuzamokat előtérbe helyező koncepcióval egészíti ki.
A Magyar Pavilon koncepciója a globális kihívások megoldását a generációkon átívelő értékek megmentésében látja, ezért a természettel és örökségünkkel való együttélés fontosságát hangsúlyozza. A pavilon élménycentrikus megközelítése segít átérezni, hogy a kulturális gyökerek megőrzése kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából."
– mondta el Dorozsnyik Dávid, a Magyar Pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember.
A közös értékek és gyökerek felfedezése szintén kiemelt cél volt, melyet a japán és magyar népzenében is megtalálható pentaton alapú dallamokban találtak meg.
Az egységes arculat kialakításánál szempont volt a magyar országmárka képviselete, de a japán kulturális és környezeti adottságok figyelembevétele is."
– ezt már Ördögh László kreatív szakember emelte ki a koncepcióalkotás hátteréről.
A Magyar Pavilon megtervezésekor fontos szempont volt, hogy az esztétikájával és szellemiségével is magával ragadja az érdeklődők figyelmét. Ennek érdekében a pavilont úgy álmodták meg, hogy a látogató már a bejáratnál – amely egy, a magyar rétekre emlékeztető zöld környezet – felfedezze a magyar és japán kultúra közös pontjait.
Zoboki Gábor, Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta, hogy az építészeti koncepciót
a japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták. Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene és néptánc kultúránk a magyar lélek tükre."
A látogatók a Kárpát-medence szelíd növényvilágának harmóniáját megtestesítő előtérből a lecsendesülés terét jelképező „Bolyongóba" érkeznek, ahonnan az út a különleges élményeket, a virtuális valóságot hangsúlyozó „Zengő Dómba" vezet, ahol a karakteres magyar pentaton népdal egyfajta katarzis élményt kínál.
A Magyar Pavilon központi részét a meghatározó hatású, kívülről boglya formát idéző Dóm adja, melyben színházi tér kapott helyet.
A Magyar Pavilon fő attrakciójának létrehozásakor a célunk egy olyan immerzív élmény megteremtése, amelyben a közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg egy végtelen, univerzális térbe. Ennek a térnek az abszolút középpontjában a magyar népdal áll."
– emelte ki Vági Bence, Harangozó Gyula-díjas rendező, koreográfus, a Magyar Pavilon művészi koncepciójának megalkotója.
A Magyar Pavilon gasztronómiai kínálatáról már Csapody Balázs, a Magyar Pavilon gasztronómiai koncepciójának felelőse beszélt, aki elmondta, hogy a Pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat veszik alapul.
A Pavilon szívében kap helyet a Miska Kitchen&Bar, egy bisztró stílusú gasztronómiai sziget, ahol az étterem mellett egy borbár is található. Itt az érdeklődők a magyar borkultúrával, a tájegységek legismertebb boraival, illetve a hungarikumnak számító szódavíz hozzáadásával készült fröccsel ismerkedhetnek meg.
A különböző fogások – mint például a vadas marha zsemlegombóccal, a bácskai árpagyöngy rizottó mangalica sülttel, vagy a paprikás csirke tojásos galuskával – a magyar táj gazdagságát, a Kárpát-medence bőségét és a generációkon át ránk örökített recepteket tükrözik.
A szakember kérdésünkre azt is elmondta, hogy bár a két konyha közti fúziós megoldások ezúttal nem lesznek, azonban egyfajta chef-összecsapást terveznek, amely során magyar és japán chefek tradicionális magyar, illetve japán alapanyagokból alkotnak meg ételeket a saját felfogásukban.
A Pavilon házigazdáját, Miskát a miskakancsó, a népi kultúra jellegzetes dísztárgya ihlette, amely egyben a magyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát is szimbolizálja.
A Magyar Pavilon arculatának része az ott dolgozó személyzet egységes megjelenése, akiknek formaruháját Bódis Boglárka, az Elysian márka tervezője álmodta meg.
A formaruhák tervezésekor kiemelt szempont volt a funkcionalitás és esztétika összhangjának megteremtése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése és a helyi klimatikus sajátosságok figyelembevétele. A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilága és a visszafogott japán kulturális jegyek ötvöződnek."
– mondta el a Magyar Pavilon formaruháinak tervezője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.