Kire van bízva az életünk a repülőgép fedélzetén?

Franciaország
PUBLIKÁLÁS: 2015. március 26. 17:09
A ma délután sokkoló híre után jogos feltenni a kérdést, milyen emberi körülmények befolyásolhatják, hogy túlélünk-e egy vészhelyzetet a repülőn. A témáról telefonon kérdeztük Háy György volt Malév-pilótát és repülésbiztonsági szakértőt.

A ma délután sokkoló híre után, miszerint a Germanwings másodpilótája szándékosan pusztította el a két napja tragikusan lezuhant utasszállító gépet, jogos feltenni a kérdést, milyen emberi körülmények befolyásolhatják, hogy túlélünk-e egy vészhelyzetet a repülőn.

Háy György szerint a repülésben résztvevő pilóták szakszolgálati engedélye nemzetközi szinten egységes, szigorú jogszabályokban meghatározott sztenderdek szerint adható ki. Az alkalmasság egészségügyi állapothoz, képzéshez, büntetlen előélethez és egy sor más követelményhez kötött.

A repülőgép személyzetének ezenkívül minden tagját felkészítik a kollégák problémáinak felismerésére, és a helyzet kezelésére. A felszállás előtti rutin része az is, hogy a kapitány az utazást megelőző körülbelül egy órában, ami a személyzet közös felkészülésére rendelkezésre áll, felméri, hogy mindenki alkalmas-e a felszállásra. Nagyobb mértékű fáradtság, levertség, lelki vagy egészségügyi probléma észlelése esetén a kapitánynak joga és felelőssége a kollégát kiszűrni és lent hagyni, ha a helyzet ezt kívánja.

A repülés világában egyébként bármilyen kis mértékű egészségügyi vagy lelki problémát „bemondhatnak" a munkatársak felszállás előtt, és nem kell repülniük, mert még a legkisebb kockázatot is igyekeznek kiszűrni, ami emberi tényezőként hatással lehet a repülőút biztonságára.

Repülés közben protokollokat alkalmaznak annak kiszűrésére, hogy a munkatárs nincs-e rosszul, nem aludt-e el. Például a kapitány és a másodpilóta kölcsönösen beszélgetést kell, hogy kezdeményezzenek időről időre, ami különösen fontos lehet a hosszú, eseménytelen utaknál az óceán fölött.

Ezt kivéve egyébként gyakorlatilag minden csakis a kapitány felelőssége. A fedélzeten nincs demokrácia, mindenki érdeke, hogy a személyzet a döntéseket elfogadja, és a parancsokat fennakadás nélkül végrehajtsa.

Rendkívül elenyésző számban akad rá példa, de amikor a kapitánnyal történik előre nem látható probléma, rosszullét, vagy egyéb munkaképtelenség lép fel, a másodpilóta átveheti az irányítást. Ám olyan esetről is tudunk, amikor 1972-ben azért zuhant le egy brit gép, mert a kapitány szívrohamot kapott, és egyébként morózus természete miatt a fiatalabb másodpilóta és a fedélzeti mérnök nem észlelték, hogy baj van, így nem merték átvenni a felelősséget a rangidős kollégától.

A Germanwings másodpilótájának indítékát egyelőre nem ismerjük, így Háy György sem bocsátkozott találgatásba a felelősség kérdéséről. Ami biztosnak látszik, hogy a kapitány azzal, hogy elhagyta a pilótafülkét, nem tett olyat, amit a protokoll szerint nem szabad, a személyzet pedig minden bizonnyal átesett a szigorú biztonsági ellenőrzéseken. Az eset szomorú momentuma, hogy 9/11 után a gépeltérítők elleni védelemként a pilótafülkék ajtaját kötelezően megerősítették, és a visszatérő kapitány valószínűleg emiatt sem tudta időben megakadályozni a tragédiát.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.