Az elutasítás megsemmisítő ereje – Az állatpszichológus szerint ilyen esélyekkel indul Punch, a plüssanyához kötődő kismajom

Egy japán állatkert kis makákója, Punch majom története az elmúlt hetekben bejárta az egész világhálót. A kölyök 2025 nyarán született az icsikavai állatkertben, de anyja röviddel a születése után elhagyta. A gondozók kézzel nevelték, majd megpróbálták visszailleszteni a makákócsapatba, a kicsi azonban nehezen találta a helyét: szorongott, elszigetelődött, és a többi majom sem fogadta be. A gondozók egy nagy, narancssárga plüssorangutánt adtak neki, amelyhez a kismajom azonnal kötődni kezdett. Azóta mindenhová magával viszi, mellette eszik, és belekapaszkodva alszik el. A megható történet azonban még nem ért véget. Kérdéses, hogy valóban képes lehet-e egy tárgy pótolni az anyai közelséget, és segítheti-e a túlélésben Punchot.

• Punch az icsikavai állatkertben született 2025 nyarán.
• Anyja elhagyta, az állatkerti gondozók egy narancssárga plüss orángutánt adtak neki.
• A kis makákó a plüsshöz kötődik az anyai kontaktus hiányában.
• A szakértő szerint a játék segítheti a kölyköt, de beilleszkedése a makákók csoportjába kérdéses.

Milyen sors vár Punch majomra az állatkertben?

Erről kérdeztük Kriston-Csigás Zoltán vadbiológust és állatpszichológust, aki kiemelte, hogy az emlősök fejlődésében (is) kiemelt szerepe van az anyával való fizikai kontaktusnak:

„A kölyökállatok általában a meleg, puha és az anyára hasonlító dolgokhoz kötődnek, ha nincs jelen az anyjuk. Ezt korábban egy éppen majmokon végzett kísérlettel bizonyították, amelyben a kölyökmajmoknak két „műanyát” adtak. Egy drótból készült, táplálékot adó figurát és egy puha, szőrös modellt, amely nem adott tejet a kölyköknek. A kölykök az utóbbit választották” – mondja az állatpszichológus.

„Ugyanakkor más fajoknál is, például a fészekhagyó madaraknál jelen van az imprinting – vagyis a bevésődés. Ami azt jelenti, hogy amilyen élőlényt először meglátnak, ahhoz fognak kötődni” – teszi hozzá Zoltán.

Mi történik, ha anya nélkül marad egy kölyök?

A szakértő szerint fontos különbséget tenni a természetes és a mesterséges körülmények között. A vadonban a kölykök szinte soha nem maradnak teljesen egyedül:

„A csoportok rendszerint rokoni alapon szerveződnek, így ha az anya elpusztul, más nőstények veszik át a magára maradt kölyök gondozását” – magyarázza a szakértő.

Az állatkertekben azonban más a helyzet:

„Bármennyire természetközeli körülményeket biztosítanak, a szociális rendszer sosem lesz ugyanaz, mint a természetben. Az ilyen környezetben gyakrabban jelennek meg atipikus viselkedések” – mondja. Például amit Punch majomnál is látunk, hogy anyja helyett egy élettelen tárgyhoz kezd kötődni.

A vadbiológus szerint nagy különbséget teremt a vadon élő és az állatkertben tartott állatcsoportok között, hogy hiányoznak bizonyos tényezők. Például a táplálékszerzés, a predációs nyomás, amik motiválják az élőlényeket és a csoport dinamikáját. Más stresszfaktorok pedig megjelennek. Ilyen a korlátozott mozgástér, hogy az állatok területe kisebb annál, mint ami az adott faj otthonterülete vagy territóriuma, mozgáskörzete.

Segíthet a plüssmajom a kis Punch majomnak?

Az állatpszichológus szerint igen.

„Egy élőlénynek, aki egyedül van, és aki nem szatellit életmódot folytat, tehát családi rendszerben működik – legyen szó bármilyen fajról, beleértve az embert is –, kifejezetten fontos, hogy legyen kötődése egy szülő iránt, aki meg tudja védeni. Ha ez nincs meg, akkor találni fog, vagy elfogad valamilyen pótszert. Ahogyan egy embergyerek egy plüssfigurát, amivel alszik vagy a nyunyókázást, csücsközést.”

Ugyanakkor Zoltán arra is felhívja a figyelmet, hogy az anyai elutasításnak sokszor oka van. Tapasztalatai alapján az állatok gyakran azért hagyják el kölyküket, mert az gyenge vagy életképtelen, még ha ez elsőre nem is látszik.

– meséli a vadbiológus.

Úgy gondolják, hogy a kis makákó nehezített körülmények között születhetett:

„Az állatkert gondozói azt is feltételezik, hogy Punch egy hőhullám idején született, ami rendkívül stresszes környezetet jelentett. Egy olyan környezetben, ahol a túlélés külső stressztényezők miatt veszélybe kerül, az anyák előnyben részesíthetik saját egészségüket és jövőbeli szaporodási esélyeiket ahelyett, hogy továbbra is gondoskodnának egy olyan csecsemőről, akinek egészségét ezek a környezeti feltételek veszélyeztethetik” – mondta Alison Behie, az Ausztrál Nemzeti Egyetem primatológiai szakértője a The Guardiannek.

„Az állatok nem pazarolnak időt és energiát egy sérült, életképtelen, terhelt vagy egyéb, a fajt befolyásoló egyedekre. Ez a genetikai potenciál fenntartását szolgálja a fajon belül” – Zoltán azt is elmondta, hogy ezen szelekció befolyásolása több negatívummal is járhat:

Mennyi esélye van Punchnak a beilleszkedésre?

Ha Punch majom a csoportban marad, az állatpszichológus szerint van esély arra, hogy idővel mégis beilleszkedjen. Ennek azonban fontos feltétele a csoport felépítése.

„A majmok elég családcentrikus állatok, de ha csak innen-onnan összeszedett makákók vannak az állatkertben, egészen más a csapat viselkedése, mintha egy rokoni viszonyokból kialakult hordáról lenne szó. [...] Az állatok között megvan az úgynevezett rokonszelekció, ami azt jelenti, hogy a rokonaikat segíteni szeretik, az idegeneket pedig nem, hiszen nincs rá okuk. A rokonaikat fogják előnyben részesíteni, velük hajlandóak megosztozni a forrásokon is” –  magyarázta el a szakértő.

Punch sorsa még alakul. Szívszorító története már most megérintette az egész világot, de rámutatott arra is, milyen alapvető szerepe van a kötődésnek. Hogy a kis makákó végül teljesen beilleszkedik-e a csapatába, még a jövő kérdése. Reménykedjünk benne, hogy egy puha kapaszkodó is elég lehet ahhoz, hogy egy kölyök esélyt kapjon.

Az alábbi videóra kattintva közelebbről is megismerheted Punchot, az árva makákót:

A következő cikkek is érdekelhetnek: