Lasan öt éve, hogy elhunyt minden idők egyik legjobb vízilabdázója. Benedek Tibor utolsó hónapjairól beszélt egykori játékosa, Konarik Ákos.
Szinte napra pontosan öt éve, hogy Benedek Tibor bejelentette, végleg visszavonul a vízilabdától, minden posztjáról lemond. Ismerősei, barátai tudták, a háromszoros olimpiai bajnok klasszis súlyos betegséggel küzd. A legenda mindössze 47 évesen, 2020 júniusában hunyt el. Élete utolsó éveiben Újpesten dolgozott, az akkori csapatából többen is válogatottak lettek. Egyikük most Benedekről beszélt egy búcsúinterjúban.
Az Eb-ezüstérmes Konarik Ákos 24 évesen jelentette be, visszavonul a vízilabdázástól. A vlv.hu-nak adott interjúban beszélt arról, milyen volt Benedekkel a közös munka.
"Részünkről a tisztelet adott volt, ez nem volt kérdés, de hogy mennyire megtalálta velünk a hangot, azt jól mutatja, hogy pályafutásom során ő volt az egyetlen edzőm, akit kivétel nélkül minden csapattag szeretett és tisztelt. Ahogy kommunikált, ahogy az ember szemébe mondta a véleményét, azt nagyon nagyra értékeltem, miként a humorát is. Mert abszolút lehetett vele nagyon jókat viccelni, rengeteg sztorit mesélt nekünk a fiatal éveiről, a meccsekről"
- mondta Konarik, aki elismerte, tudták, látták, hogy a Mester komoly problémákkal küzd. Benedek ugyanakkor sosem panaszkodott, töretlenül végezte a munkáját.
Nem voltunk hülyegyerekek, láttuk, hogy valami nem stimmel, de éreztük, hogy ez egy nagyon privát dolog, és úgy is kezeltük. Örültünk annak, hogy ott van velünk, csinálja. Láttuk azt, hogy van, amikor küzd, és nehéz neki ott lenni, de akkor is ott volt az edzéseken, és megtartotta nekünk, pozitív kiállással. Azt gondolom, neki is jót tett, hogy ott volt velünk, mert töltöttük mi is pozitív energiával
- árulta el a pólós, aki szívszorító részletet árult el Benedek búcsújáról.
Konarik elmondta, edzőjük a játékosoktól külön-külön egy-egy levélben búcsúzott el.
"Mindannyiunknak egyenként küldött egy hosszú, nagyon különleges levelet. Ebből tudtuk meg, hogy többé már nem lesz velünk. A levél lényege az volt: nagyon vigyázzunk arra, hogy ez a kötelék, ami köztünk létrejött, megmaradjon, mindenáron őrizzük a kialakult baráti kapcsolatokat, tartsunk össze, mindig nagyon figyeljünk erre. Ez utóbbiban szerintem eddig nem teljesítettünk rosszul".
A levelet pedig halálomig őrizni fogom, nemcsak a mondanivalója miatt rendkívül fontos, hanem érzelmileg is meghatározó, fájdalmas lezárása volt egy gyönyörű korszaknak.