Merkely Béla professzor master póló Eb-re készül

Fotó: Szaka József

Professzor Úr, ön hároméves volt, amikor édesapja úszni vitte. Emiatt nem berzenkedett?

Nehéz volt reggelente felkelni, bár a testvérem inkább tiltakozott a korai ébresztő miatt, én már akkor is kötelességtudó voltam. Gyakran fáztam, főleg ősszel és télen, viszont a vízben eltöltött idő minden percét élveztem - hangzott dr. Merkely Béla válasza.

Akkoriban melyik magyar úszót tisztelte?

Hargitay Andrásra, Gyarmati Andreára, Verrasztó Zoltánra emlékszem. Zoli sebészként, Andrea gyermekorvosként praktizált – mindannyian a Semmelweis Egyetemen szereztünk diplomát, András pedig kiváló állatorvos.

Hétévesen miért váltott a vízilabdára?

Mert vonzott a labdajáték, a csapatsport. Úszóteljesítményem alapján úgy véltem, hasznos tagja lehetek egy póló-együttesnek. A KSI-ben Kőnigh György, Juhász Károly, Czapkó Miklós voltak az edzőim, de a legendás Lemhényi Dezső is tanított bennünket.

Melyik poszton játszott?

Mivel relatíve gyorsan úsztam, jobb kezesként a „kapás szélen”. Viszont 16 éves koromban fülpanaszaim miatt otthagytam a KSI-t, a hét év alatt legalább hússzor szúrták fel a fülemet, majd egy jelentős dobhártya-repedés miatt kihagytam két-három idényt. Amikor fél év múltán – már az Újpest játékosaként – újfent a fül-orr-gégészeten kötöttem ki, búcsút intettem a vízilabdának.

A két vizes sportág közül melyiket kedveli?

A sport az életre nevel, a csapatsport ezen túl megtanít felelősséget vállalni másokért. Manapság a pólósok mérkőzéseit nézve túl nagy drukk van bennem. Gyakran nevetnek is rajtam, mert emiatt szinte csukott szemmel szurkolok végig egy-egy tévéközvetítést. Viszont az úszóviadalokat is élvezem.

Azt hallottuk, Gyarmati Dezső is az ön vízilabda-edzője volt.

Nem, viszont jó barátok voltunk. Az 1976-ban Montrealban olimpiai bajnoki címet szerzett válogatottja gyakran edzett mellettünk a Komjádiban. Mások mellett Faragó Tamás, Molnár Endre, Horkai György, Csapó Gábor, Szívós István, Gerendás György olyan klasszisok, akiket közelről látni életre szóló emlék. Közülük hárman az akkori SOTE hallgatói voltak, sajnos Szívós Istvánt 2019-ben eltemettük, nehéz szívvel mondtam búcsúbeszédet a sírjánál.

Említené az úszással kapcsolatos kiemelkedő élményét?

2019-ben a kvandgzsui vb-n Hosszú Katinka fantasztikus világcsúcsát a nézőtérről láttam, videóra rögzítettem, azt a tévében is levetítették. A 2024-es párizsi olimpián jól szerepelhet Milák Kristóf, Szabó Szebasztián, Kenderesi Tamás, Kapás Boglárka, Késely Ajna, és remélem, Verrasztó Dávid is éremhez jut. Jakabos Zsuzsanna kitartása emlékezetes, rendre szerepel a világversenyek döntőiben, ami óriási dolog!

Ön szerint Milák képes lesz visszaverni az amerikai Caeleb Dressel rohamát Párizsban?

Optimista vagyok, jól ismerem Kristófot, különleges tehetség, igencsak motivált, ezért azt gondolom, hogy két számban, 100 és 200 pillangón is remekelhet.

Ön rektorként azt tervezi, hogy a világ 100 legjobb egyeteme közé emeli a Semmelweist. Mi szükséges ehhez?

Rektori kinevezésemkor a 600. hely környékén szerepeltünk a nemzetközi egyetemi rangsorban, az elmúlt három és fél évben a 277. helyig jutottunk. A nehézségek itt kezdődnek, hiszen Amerikában ezer, Angliában 100, Német- és Franciaországban – csak állami szinten! – 80 egyetem ismert, s akkor még nem beszéltem Skandináviáról, a Távol-Keletről. Sűrű a mezőny, nincsenek komoly különbségek. Mi a kutatásban alkothatunk jelentőset, olyan eredményeket publikálhatunk, amely felkeltheti a tudományos közösség érdeklődését. De a rangsorokban az is számít, hogy a hallgatóink 36 százaléka külföldi.

Melyik a nehezebb: az ön által említett felzárkózás vagy férfi és női póló-válogatottunknak olimpiát nyerni?

Amikor a jelenleg a top 5-ben lévő Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Európa legjobb szívgyógyászati intézménye lesz, az körülbelül akkora teljesítmény, mint az olimpiai arany a pólósoknál.

Sportolnak a beosztottai?

Igen, mégpedig rendszeresen. Jómagam hajnalban heti kétszer teniszezek, a téli hónapok kivételével hetente több alkalommal vízilabdázok a Semmelweis Egyetem csapatában. Sőt! Azt tervezem, hogy rajtolok az idei masters Eb-n Rómában, a "Vízilovak" csapatának tagjaként.

Sporttevékenység nélkül képes lett volna ilyen kiemelkedő eredményt elérni orvosként?

Biztosan nem. A sport megtanított küzdeni, nyerni, veszíteni, valamint arra, hogy akkor is kitartsak, ha más már feladná.