Érdekes könyv jelent meg magyarul. Thomas Kistner német újságíró FIFA maffia című munkája lerántja a leplet a szervezet sötét ügyeiről.
Kistner úr, nem fél, hogy a hatalmuktól, hamis glóriájuktól megfosztott tisztségviselők bosszút állnak?
Egy cseppet sem. Nem alaptalanul vádaskodtam, a svájci ügyészség dokumentumai és az FBI vizsgálódásai alátámasztják szavaimat – árulta el a Borsnak a Budapesten vendégeskedő szerző, a Süddeutsche Zeitung munkatársa. – A könyv Németországban három éve megjelent, s azóta a FIFA mindenható urát, Sepp Blattert is partvonalra tették.
Szinte az egész labdarúgó-vezérkar romlott, de mikor volt az utolsó tiszta világverseny?
Talán 1954-ben, Bernben, de akkor is meg nem engedett szerek használatáról suttogtak. A futball a szórakoztatóipar milliárdos forgalmú része, ezért, az autonómia álarca mögé bújva, nem akarnak bepillantást engedni a kulisszák, a pénzügyek mögé.
Ezek szerint már a hatvanas-hetvenes évek is fertőzött volt?
Attól függ, a korrupció melyik fajtájáról beszélünk, az 1974-es vb haiti doppingügye is ide tartozik, s persze a bunda: 1978-ban Argentína, minő véletlen, 6-0-ra verte az addig remeklő Perut, ráadásul nem a rivális Brazíliával egy időben játszottak. A FIFA pedig semmit sem tett. A rendezői jog odaítélésekor is dollármilliók mozognak ellenőrizetlenül.
Ön szerint hogyan lehetne megtisztítani a labdarúgó-vezérkart? Teljesen ki lehet zárni a korrupciót?
Átláthatóvá kell formálni a FIFA-t, amely fennen hangoztatja demokratikus jellegét. De például egy apró óceániai szigetnek – ahol még futballpálya sincs – ugyanannyi szavazati joga van, mint Németországnak vagy Brazíliának. A sportág támogatása ürügyén évi 250 ezer dollárt kap a sziget. Hová tűnik ez a pénz? A vezetők csak voksokat vásárolnak, de most optimista vagyok, elindult egy folyamat, amely megújulást hozhat.
