Budapest és Kijev között éleződik a konfliktus a Barátság kőolajvezeték leállítása miatt. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Indexnek nyilatkozva elmondta, Brüsszelben hosszú és érzelmes vita bontakozott ki, a vezetékkel kapcsolatban arról, ki gyakorol nyomást kire, milyen állapotban van az infrastruktúra, használható-e egyáltalán, illetve hogyan kell értékelni a kialakult helyzetet - írja Metropol.

Az elmúlt napokban tovább éleződött a vita Budapest és Kijev között, miután Orbán Viktor miniszterelnök nyílt levélben szólította fel Vologyimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy fejezze be – a kormányfő megfogalmazása szerint – magyarellenes politikáját, és indítsa újra a Magyarország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Barátság kőolajvezetéket. A kormányfő szerint Ukrajna azzal, hogy az elmúlt napokban elzárta a vezetéket, a magyar családok megélhetését sodorja veszélybe, és politikai nyomásgyakorlást alkalmaz egy szuverén uniós tagállammal szemben.
A miniszterelnök a Védelmi Tanács ülése után bejelentette: a kormány megerősíti az ország kritikus energetikai infrastruktúrájának védelmét az ukrán olajblokád miatt. Az erről szóló rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. A kabinet álláspontja szerint a történtek nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kockázatot is jelentenek.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint Ukrajna szándékosan akadályozza, hogy magyar és szlovák szakértők a helyszínen vizsgálják meg a Barátság-vezeték állapotát. A kabinet azt állítja, hogy az ukrán döntés politikai, nem technikai okokra vezethető vissza. Ez veszélybe sodorhatja Magyarország energiaellátását.
A magyar kormány részéről az a követelés, hogy a vezetéken elinduljanak a szállítások, mielőtt Budapest támogatná például az Ukrajnának szánt uniós hitelcsomag elfogadását. Amíg nem érkezik olaj a vezetéken, nem járulnak hozzá a 90 milliárd eurós csomag jóváhagyásához az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság azt közölte, hogy a Barátság kőolajvezeték szállításainak szünetelésének nem csupán politikai oka van, a prioritás az energiaellátás biztosítása, illetve a pénzügyi és energiabiztonsági kérdések párhuzamos kezelése. A brüsszeli szóvivő szerint az uniós intézmények nem kívánnak közvetlenül Ukrajnára nyomást gyakorolni a vezetékkel kapcsolatban.
A vezetéket ért károk január végén egy, a vezeték infrastruktúráját érintő incidens miatt állt le. Ukrajna azt közölte, hogy műszaki és biztonsági okok miatt nem tudja most azonnal újraindítani a tranzitot Magyarország felé, míg Magyarország ezt politikai blokádnak tekinti.
Bóka János arról is beszélt, hogy ilyen helyzetben felmerül, milyen eszközök állnak Magyarország rendelkezésére. A kétoldalú rendezést említette, ugyanakkor azt mondta, ez az ukrán fél ellenállása miatt ellehetetlenült. Szerinte az ukrán kommunikáció gyorsan „orosz kérdéssé” alakította az ügyet, ami azt jelzi, hogy Kijev túllépett a technikai és jogi szempontokon, és politikai ügyként kezeli a vezetéket.
Még arra sem mutattak hajlandóságot, hogy az ukrán forrásoktól függetlenül ellenőrizzék, egyáltalán működőképes-e a vezeték.
A miniszter szerint hasonló álláspont rajzolódott ki az António Costa által vezetett Európai Tanács részéről is. A magyar miniszterelnökkel folytatott levelezésben elutasították, hogy bármilyen kapcsolat lenne a Barátság kőolajvezeték ügye és a 90 milliárd eurós uniós hitelkeret között.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.