A karbantartók folyamatosan dolgoznak, de a városvezetés és a katonai közigazgatás közlése szerint vannak olyan épületek, ahol ebben a fűtési idényben már nem tudják helyreállítani a szolgáltatást. Kijevben sokan melegedőkben próbálják átvészelni az éjszakákat - írja a Magyar Nemzet.

Az ukrán fővárosban az infrastruktúrát ért korábbi támadások miatt több ezer lakás maradt fűtés nélkül Forrás: AFP
A kijevi katonai közigazgatás szóvivője egy televíziós interjúban közölte, hogy reggel kilenc órakor a korábban érintett 2600 épület közül még mintegy négyszázban nem állt helyre a fűtés. A Dnyiprói és a Darnyicai kerületben a csapásokat követően körülbelül 1100 lakótömb maradt fűtés nélkül, és a károk elhárítását ott egyelőre nem tudják megkezdeni – számolt be róla az Origo az Ukrinform forrásaira hivatkozva.

A szóvivő arról is beszélt, hogy külön kezelik azokat az eseteket, amikor a javítás alatt álló épületekben újabb károk jelentkeznek. Tájékoztatása szerint ez a már ismert adatokon felül további 200–300 házat érint. Közölte, hogy a két legsúlyosabban érintett kerületben sikerült biztosítani az alternatív fűtéshez szükséges áramot, és több mint kétszáz szerelőcsapat dolgozott a helyreállításon.
Ugyanakkor jelezte: vannak olyan épületek, ahol ebben a szezonban már nem lehet visszaállítani a szolgáltatást.
Sok család továbbra is áram és fűtés nélkül, hideg lakásokban éjszakázik. A városban több mint 1500 ideiglenes melegedőt nyitottak, ahol ételt és higiéniai csomagokat osztanak. A leginkább sújtott környékekre az utolsó tüzérségi támadás után élelmiszert is szállítottak.
Folyamatosan nő azoknak a száma, akik a melegedőkbe mennek.
Itt néhány órára fel tudnak engedni, feltöltik a telefonjaikat, majd rövid pihenő után visszatérnek a kihűlt lakásokba.
A mozgáskorlátozott emberek, a nyugdíjasok és más rászoruló csoportok állami programon keresztül juthatnak segítséghez. A szóvivő közölte azt is, hogy a városi tanács kártérítést hagyott jóvá azoknak a tulajdonosoknak, akiknek a közműrendszere a tüzérségi támadásokban sérült meg. Az Ukrinform korábban azt közölte, hogy február 12-én estére mintegy ötszáz épület maradt fűtés nélkül az orosz támadások miatt. A Radio Svoboda beszámolója alapján
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere február 15-én este arról tájékoztatott, hogy a szolgáltatók 2100 házban már visszaállították a hőellátást.
Kiemelte: a szakemberek éjjel-nappal dolgoznak, hogy a fennmaradó lakótömbökben is újrainduljon a fűtés – szavait az RBC idézte.
A hivatalos adatok szerint legalább tízen vesztették életüket kihűlés következtében – erről IDE KATTINTVA, az Origo oldalán olvashat bővebben.
A lakók különféle módszerekkel próbálják átvészelni a hideget. Sokan power bankokat, kempingfelszerelést, gázpalackokat és generátorokat szereztek be, amelyek az utcákon zúgnak az irodák és üzletek előtt. Van, aki téglákat és köveket melegít gázrezsón, más a nappaliban állít fel sátrat.
A kávézók és az állami menedékhelyek is átmeneti megoldást kínálnak, utóbbiakban ágyakat is biztosítanak.
Korábban lapunk már beszámolt a kijevi civilek mindennapjairól. Natasa Naboka januárban tízéves lányával és yorkshire terrierükkel egy takaró alatt, egy ágyban aludt. Elmondása szerint a lakásban 4–5 fok volt. A hűtőszekrény hiánya miatt az erkélyen tárolja az élelmiszert, ruháit kézzel mossa, majd a munkahelyén, egy központi szépségszalonban szárítja meg, ahol stabilabb az áramszolgáltatás. Légiriadó idején a folyosóra húzódnak, két fal közé. Férje katonaként a Harkivi területen szolgál, amelyet szintén súlyosan érintenek az áramkimaradások.
Újabb felvétel került elő január végén a kényszersorozásról. A videón az látható, ahogy a TCK emberei a földre tepernek egy férfit, megbilincselik, majd elszállítják, hogy a frontra küldjék.
Mindez Kijevben történt, egy különösen hideg reggelen, amikor a hőmérséklet mínusz 17 Celsius-fok körül alakult.
Kijev Trojescsina negyedében, a Dnyeper bal oldalán egy fűtött sátorban gyerekek rajzolnak, miközben a felnőttek teát kortyolnak és mobiltelefonjaikat töltik. A sátrat az Unicef biztosította ideiglenes menedékként azok számára, akiknek az otthonában nincs fűtés. Natalja Pavlovna rendszeresen ide jár kétéves fiával, Danilóval. Elmondása szerint a város mára frontváros hangulatát kelti, és sokan a hideg miatt szenvednek a lakásaikban – írja az Origo.

A fővárosban jelenleg körülbelül 2600 épület maradt áram és központi fűtés nélkül. Oroszország a teljes körű invázió kezdete óta támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, alállomásokat és hőerőműveket véve célba. Az elmúlt hetek csapásai egybeestek az évtizedek egyik leghidegebb időszakával: a hőmérséklet mínusz 18 Celsius-fokig csökkent, miközben vastag hó fedte a várost.
Ballisztikus rakéták pusztították el a Darnyickai hő- és villamosenergia-erőművet, amely a bal part jelentős részét látta el. A városban rendszeressé váltak a teljes körű áramszünetek, több helyen napi három-négy órára korlátozódik az áramszolgáltatás. A helyreállítási munkákat a tartós fagy is nehezíti, a mentőcsapatok pedig folyamatos támadások mellett dolgoznak az elektromos hálózat javításán – írja a The Guardian.
Az iskolák 45 százaléka zárva van a központi fűtés hiánya miatt.
A segélyszervezetek szerint a helyzet különösen a gyermekes családokat sújtja, az oktatás akadozik, a gyerekek kimaradnak a megszokott közösségi életből.
Egyes családok a külföldre költözést fontolgatják, mások úgy döntenek, maradnak, hogy együtt maradjon a család.
A lakók különféle módszerekkel próbálják átvészelni a hideget. Sokan power bankokat, kempingfelszerelést, gázpalackokat és generátorokat szereztek be, amelyek az utcákon zúgnak az irodák és üzletek előtt. Van, aki téglákat és köveket melegít gázrezsón, más a nappaliban állít fel sátrat. A kávézók és az állami menedékhelyek is átmeneti megoldást kínálnak, utóbbiakban ágyakat is biztosítanak.
Natasa Naboka januárban tízéves lányával és yorkshire terrierükkel egy takaró alatt, egy ágyban aludt. Elmondása szerint a lakásban 4–5 fok volt.
A hűtőszekrény hiánya miatt az erkélyen tárolja az élelmiszert, ruháit kézzel mossa, majd a munkahelyén, egy központi szépségszalonban szárítja meg, ahol stabilabb az áramszolgáltatás.
Légiriadó idején a folyosóra húzódnak, két fal közé. Férje katonaként a Harkivi területen szolgál, amelyet szintén súlyosan érintenek az áramkimaradások.
Julia Po hetedik emeleti lakásában nincs áram, a lift nem üzemel, a fagy miatt vízcsövek repedtek szét, ami korábban elárasztotta az épületet. Buborékfóliával szigetelte az ajtót, az ablakokat és a szobanövényeit is. Két takaró alatt, termoruházatban alszik. Elmondása szerint az elektromos vízforralója megrepedt, és hetekig nem tudott hajat mosni.
A DTEK energiaszolgáltató vezetője közölte: az orosz támadások Ukrajna áramtermelő kapacitásának mintegy 80 százalékát megsemmisítették.
Jelenleg a vállalat erőműveinek egyötöde kapcsolódik a hálózathoz. A fővárosi rendszer túlterhelt, mert sokan elektromos fűtőtestekkel és bojlerekkel próbálják pótolni a kieső központi fűtést, ami kiégéseket is okozott.
A hatóságok adatai szerint legalább tíz ember halt meg kihűlés miatt, és 1469-en kerültek kórházba.
Az energetikai létesítmények elleni támadások folytatódtak, legutóbb Kijevre és a déli Odesszára is csapásokat mértek. Az ukrán vezetés további nemzetközi segítséget kér, különösen légvédelmi eszközöket, lőszert és az energetikai infrastruktúrát érintő tűzszünetet.
Negatívan látja Ukrajna jövőjét Vitalij Klicsko kijevi polgármester – hívja fel a figyelmet az Origo.

Jelen pillanatban országunk jövője – hogy fennmaradunk-e független államként vagy sem – még mindig nyitott kérdés
– hívta fel a figyelmet a korábbi nehézsúlyú bokszvilágbajnokból lett városvezető a Financial Timesnak adott interjújában.
Kijev 3,5 millió lakosa emberfeletti küzdelmet folytat a túlélésért. A hőmérséklet mínusz 20 fok alá zuhant, miközben az orosz rakéta- és dróntámadások szisztematikusan rombolják az energetikai infrastruktúrát. A város három fő erőművét, amelyek a távfűtést biztosítják, folyamatosan bombázzák.
A helyzet drámaiságát jelzi, hogy az év elején a főváros 12 ezer lakóházának fele maradt fűtés nélkül, és bár a helyreállítás folyamatos, Volodimir Zelenszkij elnök szerint még mindig ezrek fagyoskodnak.
Ha meg akarsz ölni valakit, a szívére lősz
– jellemezte Klicsko a Kijevet ért csapást.
A polgármester szavai azonban nemcsak a külső ellenségről szóltak, hanem a belső repedésekről is, amelyek az ukrán vezetést gyengítik. Klicsko és Zelenszkij viszálya nem új keletű, de a háborús krízis most a felszínre hozta a mélyben húzódó feszültségeket.
Az elnök nyilvánosan bírálta a polgármestert, amiért szerinte nem készítette fel megfelelően Kijevet a télre, és „hiányolja az intenzitást” a városvezetés munkájából. Klicsko nem maradt adós a válasszal: a közösségi médiában vágott vissza, kérdőre vonva, milyen „intenzitást” hiányol az államfő, miközben
a munkások éjjel-nappal az életüket kockáztatva javítják a vezetékeket.
A politikai csatározás hátterében komoly hatalmi harc húzódik. Klicsko szerint Zelenszkij a hadiállapotot kihasználva központosította a hatalmat, gyengítve az önkormányzatokat és a decentralizáció vívmányait. A polgármester azt állítja, hogy az elnöki hivatal politikai indíttatású büntetőeljárásokkal próbálja ellehetetleníteni ellenfeleit: a háború kezdete óta mintegy ezerhatszáz eljárást indítottak, amelyek közül alig néhány jutott el a bírósági szakaszig.
Különösen aggasztó Klicsko azon kijelentése, miszerint ellenzi az elnökválasztás megtartását a tűzszünet és a biztonsági garanciák hiányában.
A politikai verseny a háború alatt rossz
– vélekedett, miközben Zelenszkij – igaz, nem jószántából, hanem amerikai nyomásra – már a választások és egy esetleges békeszerződésről szóló népszavazás előkészítésén dolgozik.
A Trump-adminisztráció május 15-ig adott határidőt ezek lebonyolítására, ellenkező esetben az amerikai biztonsági garanciák elvesztését helyezte kilátásba. Ez a kényszerhelyzet tovább élezi a belső konfliktusokat, miközben a civil szervetek is Klicsko ellen fordultak, kormányzási válsággal vádolva a városvezetést.
Klicsko, bár népszerűsége megkopott – egy friss felmérés szerint a válaszadók több mint fele nem bízik benne –, most tűzszünetet sürget. Nemcsak Moszkvával, hanem saját elnökével is.
Oroszország célja a belső destabilizáció
– figyelmeztetett a polgármester, hangsúlyozva, hogy az országon belüli egység lenne a béke és a szabadság kulcsa. Ám amíg a kijevi elit egymással van elfoglalva, és a Nyugat irreális elvárásokat támaszt egy kivérzett országgal szemben, addig az egyszerű ukrán emberek sorsa továbbra is a sötét, fagyos lakásokban dől el, miközben államuk túlélése, Klicsko szavaival élve, nyitott kérdés marad - írja a Ripost.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.