Az európaiak nem támogatják Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását

Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források. Miután Ursula von der Leyen többízben elmondta, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna uniós integrációját, kiszivárgott, hogy az Európai Bizottság – könnyített eljárás keretében – már 2027 elejéig felvenné az országot az EU-ba. Az új koncepció szakítana az évtizedek óta alkalmazott, érdemalapú eljárással, és Ukrajna – korlátozottabb döntéshozatali jogkörrel – már a csatlakozási feltételek teljesítése előtt taggá válhatna, megelőzve ezzel más, régebb óta felvételre váró országokat.

Ukrajnának teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket

Az uniós polgárok többsége valamennyi tagállamban elutasítja a brüsszeli törekvést. A Századvég legfrissebb Európa Projekt-kutatása rámutat, hogy a felnőtt lakosság mindössze 18 százaléka venné fel azonnal Ukrajnát az EU-ba, 43 százalékuk szerint inkább be kellene tartani a megszokott érdemalapú eljárást, 32 százalékuk pedig teljesen elutasítja az ország csatlakozását.

A brüsszeli elképzelést támogatók aránya még a leginkább Ukrajna-párti skandináv országokban is kisebbségben van: a svédek 35, a finnek 32 százaléka értene egyet Ukrajna feltétel nélküli beléptetésével. A skála másik végén Magyarország és Ausztria áll, ezekben az országokban a felnőtt lakosság 93 és 83 százaléka utasítja el az azonnali csatlakozást.

Az európaiak több okból is aggályosnak látják Ukrajna felvételét

Ukrajna integrációja – a fegyveres konfliktus potenciális kiterjedésén túl – számos kockázatot hordoz. Az országban működő multinacionális vállalatok koncentráltan, alacsonyabb minőségi előírások mellett állítanak elő élelmiszereket, így az uniós piacvédelmi rendszer feloldása élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel, és nehéz helyzetbe hozhatja az uniós gazdákat. A Századvég mérése alapján mindkét szempont aggasztja az európaiakat: az előbbitől a válaszadók 53, az utóbbitól 59 százaléka tart.

A történelmi tapasztalatok alapján, a háborúk alatt és közvetlenül azok után, az érintett országokból kiáramló tömegek megemelhetik a környező országokban felmerülő biztonsági kockázatokat: ezt az uniós polgárok 55 százaléka tartja aggasztónak. Végül, Ukrajna csatlakozásával a tagállamok számára szűkülnének az elérhető központi uniós források, amitől a válaszadók 52 százaléka tart. Ukrajna felvételéhez tehát nemcsak a csatlakozási feltételeknek kellene teljesülniük, de az európaiak aggályaira is megnyugtató választ kellene találni.  

Európa Projekt-kutatás 2026, legfrissebb eredménye

Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése. Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az Unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.