Ismered a világ hét csodáját? Ennek a története a sírig tartó szerelem alig ismert példája

Valahogy az emberek szíve ellágyul, amikor olyan grandiózus, örökké tartó szerelmekről hallanak, amelyek máig létező csodás épületeket hagytak maguk után. Ezek leghíresebb példája az indiai Taj Mahal, amely Shah Dzsahan, az uralkodó olthatatlan szerelmét hirdette elhunyt felesége, Mumtaz Mahal iránt. Hazai viszonylatban pedig a Bory-várat említhetnénk, amelyet Bory Jenő építtetett felesége iránt érzett örök szerelme emlékeként. Ezúttal egy harmadik épület történetéről mesélünk, amelyet bár sokan ismernek, mint a világ hét csodája egyikét, azonban háttérörténetéről kevesen hallottak.

• Ezért vált Halikarnasszosz az ókori hatalom és emlékezet egyik központjává 
• Artemisia és Maosszolosz kapcsolata a mauzóleum építésének tükrében
• Mi maradt mára a világ hét csodájából?

Egy mauzóleum a világ hét csodája közül

A mai Bodrum helyén álló Halikarnasszosz Kr. e. IV. században Kária fővárosa volt, miután Mausszólosz szatrapa ide helyezte át udvarát. Az uralkodó és nővére-felesége, II. Artemisia nagyszabású városfejlesztésbe kezdett: erődítések, középületek és szentélyek épültek, a legnagyobb vállalkozás azonban saját síremlékük lett. A mauzóleum Mausszólosz 353-ban bekövetkezett halála után készült el, Artemisia felügyelete alatt, aki férje emlékének és iránta érzett örök szerelmének kívánt maradandó formát adni.

A halikarnasszoszi mauzóleum – a világ hét csodájának egyike – templomszerű volt, görög, egyiptomi és lükiai stíluselemek ötvözésével. Alapzatát domborműves frízek borították, a tetején piramis emelkedett, csúcsán négyesfogat állt Mausszólosz és Artemisia szobraival. A több száz szoborral díszített síremlék mérete és gazdagsága miatt vált a világ hét csodája egyik legkülönlegesebb darabjává, és annyira meghatározóvá, hogy az ebből eredő „mauzóleum” szó ma is minden monumentális sírépítmény neve.

Legendák élet és halál mögött

Artemisia nemcsak építtető volt, hanem uralkodó is: rövid ideig egyedül vezette Káriát, flottát irányított, és pompás temetési szertartásokat rendezett férje tiszteletére. A legenda szerint gyászában borba keverve itta meg Mausszólosz hamvait – ez a történet évszázadokon át megihlette az európai művészetet. Artemisia mindössze két évvel élte túl férjét, halálát már az ókorban is a túláradó gyásszal magyarázták, míg életét a férje iránt érzett örök szerelemmel.

A mauzóleum évszázadokon át állt, mígnem a középkor földrengései romba döntötték. Köveit később a bodrumi vár építéséhez is felhasználták, szobrai és frízei pedig részben Londonba, a British Múzeumba kerültek. A helyszínen ma csak az alapok és töredékek láthatók, mégis ezek alapján is érzékelhető, miért tartották kortársai az építményt halhatatlannak.

Mi pusztult el, mi maradt meg a világ hét csodája közül?

Gízai nagy piramis (Egyiptom)

A gízai nagy piramis nem pusztult el, mert masszív kőépítménye ellenállt az időnek és a földrengéseknek. Ez az egyetlen – és a legrégebbi – csoda, amely ma is nagyrészt eredeti formájában áll.

Babiloni függőkertek (Irak)

Szeiramisz függőkertje valószínűleg árvizek és elhanyagoltság miatt tűnt el, létezése azonban már eleve vitatott. Fizikai maradványai nem azonosíthatók egyértelműen.

Olümpiai Zeusz-szobor (Görögország)

Pheidiasz Zeusz szobrát a késő ókorban tűz pusztította el, miután Konstantinápolyba szállították. Csak leírások és másolatok őrzik emlékét.

Epheszoszi Artemisz-templom (Törökország)

Többször lerombolták, Kr. e. 356-ben – a legenda szerint Nagy Sándor születése éjszakáján – felgyújtották, végül fosztogatás és elhanyagolás miatt semmisült meg, köveit széthordták. Alapjai és néhány oszloptöredéke maradt csak fenn.

Rodoszi kolosszus (Görögország)

A rodoszi kolosszust Kr. e. 225-ben, néhány évtizeddel a felállítása után egy nagy erejű földrengés döntötte le. A város lakói újjá karták építeni, de az orákulum megtiltotta. A bronzszobrot eladták egy szíriai zsidó kereskedőnek, aki 900 tevén szállította el. Feltehetően később beolvasztották, így nem maradt belőle semmi.

Alexandriai világítótorony (Egyiptom)

A X., majd a XIV. században sorozatos földrengések rongálták meg, majd a középkor elején végleg összeomlott. Köveit az egyiptomi mameluk szultán a Káitbej erőd építéséhez használta fel, más részei a tenger alatt találhatók.

Nézd meg a videót a halikarnasszoszi mauzóleumról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: