Ide jártak dédanyáink fürdőzni – Békebeli fürdővárosok Közép-Európában

A Monarchia fénykorában, de még a XX. század első néhány évtizedében is létezett egy sajátos térkép, melyet nem szigorúan meghúzott politikai határok, hanem forrón gőzölgő gyógyforrások, elegáns sétányok, gazdagon faragott, filigrán díszítésű fürdőházak, és gyógyulást ígérő nyugalom rajzoltak meg. A korszak arisztokratái, felkapott művészei és nagyvárosi polgárai úgy ismerték ezeket az elegáns, békebeli fürdővárosokat, mint második otthonukat.

Ahol a gyógyvíz társasági életet teremtett: a békebeli fürdővárosok aranykora

A boldog békeidőkben pezsgő társasági élet, kultúra és divat adott itt randevút egymásnak, mivel e békebeli fürdővárosok a nagyvilági elegancia, a gyógyászat, illetve a balneológia modernizációjának elegyét kínálták.

Ezek a városok jó részt még ma is őrzik a századforduló kifinomult atmoszféráját, a régi szállók, villák, fürdőházak, kaszinók, ivócsarnokok, parkok és promenádok még mindig a múlt finoman megkopott, de ragyogó díszleteit őrzik.

Nem véletlen, hogy 2021-ben Európa nagy fürdővárosai közül 11 helyszín az UNESCO világörökségi listájára is felkerült, közülük hármat mi is bemutatunk. E városok ugyanis amellett, hogy jelentős gyógyfürdő-kultúrával rendelkeznek, kulturális és építészeti szempontból is kiemelkedőek.

Herkulesfürdő (ma Románia, Băile Herculane)

A Cserna-völgyben található fürdőváros gyógyvizét már a rómaiak is használták, innen ered elnevezése is, hiszen úgy tartották, hogy Herkules a termálforrások patrónusa. A fürdő ezt követően évszázadokra feledésbe merült, csak 1734-ben fedezte fel a köszvényben szenvedő Johann Andreas Hamilton osztrák altábornagy a víz jótékony hatását. Ekkor épült az első katonai gyógyfürdő.

1854-ben Tatarczy Károly nagyvállalkozó felépítette Herkulesfürdő első balneológiai létesítményét azzal a céllal, hogy a fürdővárost – Karlsbadhoz és Badenhez hasonlóan – felvirágoztassa. Az 1970-es években a régi üdülővárostól távolabb felépült a modern fürdőváros, az egykori, békebeli Herkulesfürdő elegáns épületei pedig lassan az enyészeté lesznek.

Baden bei Wien (Ausztria)

A Bécs közelében található település, Baden bei Wien egyike annak a 11 fürdővárosnak, amelyek ma UNESCO Világörökségi helyszínek. Az itt feltörő gyógyvizeket már a rómaiak is használták, akik a helyszínt Aquae Cetiae vagy Thermae Pannonicae néven ismerték. Noha a várost 1812-ben egy nagy tűzvész elpusztította, Joseph Kornhäusel építész tervei alapján végül biedermeier stílusban újjáépült.

A XIX. században olyan népszerű lett, hogy a császári család tagjai is számos alkalommal jöttek ide pihenni, gyógyulni, a közelben több villát is építtettek maguknak – ezek egyike a Mayerling vadászkastély, ahol 1889-ben Rudolf főherceg máig nem tisztázott körülmények között elhunyt. Egy másik híres rendszeres vendég Ludwig van Beethoven volt.

Karlsbad (Csehország, ma Karlovy Vary)

A város IV. Károly német-római császár és cseh király nevét viseli, aki a XIV. században alapította. A számos hőforrásra épülő település a XIX. században vált népszerű fürdővárossá, mely fejlődésének az első világháború kitörése vetett véget. Karlovy Vary szintén szerepel az UNESCO Világörökségi listáján.

A gyönyörű Karlsbad egész Európából vonzotta az arisztokráciát, gyógyturizmusa pedig robbanásszerűen emelkedett, miután a legismertebb orvosok publikáltak vizének hatásáról. A legerősebb év 1911 volt, amikor a városba érkező turisták száma elérte a 70 956-ot.

Bad Ischl (Ausztria)

Felső-Ausztria festői kisvárosa Ferenc József osztrák császár kedvelt pihenő helye volt, ezért Császárváros néven is ismert. Fürdővárosként csak a XIX. században vált ismertté, miután 1807-ben rájöttek, hogy az itteni sós fürdő jó hatással van a bányászok egészségére. 1821-ben egy bécsi orvos, Franz Wirer már 40 betegének írt fel fürdőkúrát Bad Ischl-ben.

A város magas rangú vendégei közé tartozott Metternich kancellár, Rudolf Főherceg, valamint Ferenc József szülei, Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné. 1827-ben megépült itt a Salzkammergut első szállodája, majd 1849-ben Ferenc József is ide költöztette nyári rezidenciáját, amely ma is látogatható. A városban találjuk Lehár Ferenc zeneszerző villáját is.

Marienbad (Csehország, ma Mariánské Lázně)

A Karlovy Varytól nem messze található Mariánské Lázně fürdővárost 1805-ben alapították, noha gyógyforrásait a XVIII. század óta ismerték. Nevét az egyik gyógyforrásáról kapta, a XIX. század derekára pedig fejlődése is megugrott. A városka ma ismert arculatát 1870 és az 1914 közötti időszakban nyerte el, ebből a korszakból származik a gyönyörű fürdő oszlopcsarnok, illetve a zenélő szökőkút.

Karlovy Vary mellett ez a cseh fürdőváros is világörökségi helyszín. A városban ma jelentős kulturális eseményeket rendeznek évente: ilyen a Chopin Fesztivál, az októberi Mozart Fesztivál, vagy májusban a Fürdőszezonnyitó fesztiválsorozat.

+1. Abbázia (ma Horvátország, Opatija)

A lista kakukktojása a kedvelt horvátországi tengerparti üdülőhely, Opatija, az egykori Abbázia, amely 1918-ig az Osztrák Tengermellék része volt, s mint ilyen, 1907-re Karlsbad után a Monarchia második legnépszerűbb üdülőhelye lett – noha nem gyógyforrásai, hanem mediterrán klímája miatt.

Az üdülővárosban megfordult Ferenc József császár, Európa más koronás fői, színészek, és művészek. A XIX. század során egyre több szanatóriumot létesítettek a városban, melyeket többnyire magyar orvosok vezettek. A városban ma is láthatók még a boldog békeidők legszebb villái, parkjai és patinás szállodái. 

Nézd meg az alábbi videóban, hogy valóban milyen gyönyörű a cseh Karlovy Vary:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: