A héten érkezik az üstökös, amit utoljára a neandervölgyi ember láthatott

Az elmúlt 25 évben, ha hír érkezett egy közeledő üstökösről, akkor az vagy elveszett a holdfényben a beharangozott időpontban, vagy hajnali négykor volt megfigyelhető, vagy egyszerűen csak túl közel került a Naphoz és szétesett, mielőtt megpillanthattuk volna, írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Ezért aztán igazán izgalmas hír, hogy február elsején földközelbe érkezik a C/2022 E3 (ZTF) üstökös, amely ha minden adott, egész jól látható is lesz. A ZTF alkonyattól pirkadatig fénylik majd a fejünk felett, összfényessége pedig egy halvány csillagéval fog vetekedni, azaz sötét, fényszennyezéstől mentes, felhőtlen égbolton szabad szemmel is megpillanthatónak ígérkezik. A városi csillagvadászok pedig már egy kistávcsővel vagy binokulárral is befoghatják.

Mi is az az üstökös?

Az üstökösök a blogposzt szerint olyan fagyott gázokból, szilikátos anyagból és jégből álló kőzetdarabok, amelyek a Naprendszer külső régióiból, jellemzően az óriásbolygók, vagy távoli, meg nem pillantható égitestek gravitációs erőinek hatására bepördülnek a Nap közelébe. Vannak olyan üstökösök, amelyek ettől a pofontól kirepülnek a Naprendszerből, de a többség periodikus pályára áll, és különböző időközönként, de vissza-visszatér rendszerünk belső vidékeire. Méretük a száz métertől a több tíz kilométeres nagyságrendű átmérőig terjed.

A Naphoz közeledve a sugárzás hatására a felszínükön levő fagyott gázok szublimálnak, és kialakul körülöttük egyfajta atmoszféra (ezt hívjuk kómának – lásd a kométa szavunkat), később a még intenzívebb szublimáció a fagyott szilikátokból létrehoz egy kékesen derengő ioncsóvát és egy rendkívül hosszú és látványos porcsóvát, azaz üstököt.

A ZTF legutóbb körülbelül ötvenezer éve járt a Föld közelében, ami azt jelenti, hogy a neandervölgyi ember akár láthatta is, már ha épp tiszta volt az égbolt, és érdekelték az efféle dolgok.

Mikor és hogyan láthatod?

Az üstökös már most is itt van a fejünk fölött, február elsejei földközelségéig pedig folyamatosan fényesedik - írta a Köpönyeg is.. A Földhöz legközelebb kerülve a Sarkcsillag közelében, a Camelopardalis csillagképben lesz látható. Fényszennyezéstől mentes égbolt alatt egy halvány, diffúz pacát kell keresnünk!

Budapesten a legtöbb helyen nem elég sötét az égbolt, így a blogposzt szerzője a „budapesti megfigyelők Mekkáját", a Hármashatár-hegyet ajánlja, de ha a teraszunkról, a ligetből vagy a játszótérről néznénk, akkor mindenképp vegyünk a kezünkbe egy binokulárt.

Az üstökös február hatodikán másfél fokra lesz az Auriga csillagkép legfényesebb csillagától, a Capellá-tól, február 10-ről 11-re virradó éjjelen pedig másfél fokra közelíti meg a vörösen fénylő Marsot. Ekkora már a fényes Hold sem zavarja megfigyelésünket. Ha ez még mindig nem elég: február 13–15 között az üstökös a Bika csillagkép Hyádok halmaza előtt vonul el, minden bizonnyal fantasztikus együttállást alkotva.