Vasco de Gama bácsikája használta a világ legrégibb tengeri csillagóráját

Egy 1498-ban öntött hajóharangot, amelyre ugyancsak a Vasco da Gama portugál felfedező flottájához tartozó Esmeralda hajó maradványai közt bukkantak, a maga nemében szintén a világ legrégebbi tárgyaként ismert el a világrekordok könyve, írja az MTI.

A csillagórát, más néven asztrolábiumot, mint bolygók pályájának és pillanatnyi helyének meghatározására szolgáló eszközt már az ókorban is ismerték, de csak a késő középkorban használták a hajózásban, például az Indiába tartó portugál felfedezők a 15. század végén, a 16. század elején.

Az egyetemen végzett kutatás megerősítette, hogy egy olyan eszközről van szó, amellyel a középkori hajósok a Nap magasságát délben megmérve a saját helyüket és a továbbhajózás irányát határozták meg. Az első ránézésre semmitmondó, kopottas, 17,5 centiméter átmérőjű, és két milliméternél is vékonyabb bronzkorong peremén 3D-s lézertechnikával kimutatták az 5 fokonként elhelyezkedő rovátkákat, amelyek bizonyítják, hogy navigációs eszközről van szó.

A Warwicki Egyetem kutatói szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál. A korongon jól látható Portugália és I. Mánuel portugál király címere.

A roncs az Esmeralda nevű hajóé, amely részt vett Vasco da Gama második indiai expedícióján (1502-1503), és amelynek kapitánya a nagy felfedező nagybátyja volt. A hajó viharban süllyedt el 1503-ban, a roncsról 2013 óta csaknem 3000 tárgyat hoztak fel búvárok.