Bontják a Berlini fal megmaradt részét

PUBLIKÁLÁS: 2013. március 29. 10:40

Bár március elsején még arról szóltak a híradások, hogy tüntetők nyomására leállították Berlinben a várost a hidegháború idején megosztó határépítmény utolsó hosszabb megmaradt darabjának részleges bontását, március 28-án újabb részt távolítottak el belőle.

Travelo

A szerző cikkei

Az East Side Gallery néven világhírűvé vált 1,3 kilométer hosszú, festményekkel díszített falszakasz egy részét azért kezdték el lebontani, mert Spree folyó és a fal közötti területen – az egykori úgynevezett halálsávban – egy luxuslakásokból álló 63 méter magas toronyházat építenek. A beruházó cég március elsején fogott hozzá a bontáshoz, és már ki is döntöttek egy néhány méteres darabot a falból, amikor a környéket blokád alá vonó több száz tüntető követelésére leállították a munkát.

Galéria: Berlini fal

1/16

Bontják az egykori berlini fal egyik meghagyott Keleti Oldali Galéria (East Side Gallery) nevű szakaszát 2013. március 1-jén. A tervek szerint luxuslakások épülnek az 1961 - 1989 között Nyugat- és Kelet-Berlint kettéosztó betonfal helyén.

Március 28-ra virradóra azonban egy újabb, négy méter hosszúságú darabot bontottak el a luxuslakásokat építő ingatlanfejlesztő cég megbízásából. A beruházó jogszerűen járt el, a munkálatot azonban szinte titokban, az éj leple alatt végezték el, a német főváros rendőri vezetése pedig egy csaknem 250 fős egységet vezényelt a helyszínre, mert arra lehetett számítani, hogy a berliniek tömegtüntetéssel tiltakoznak a falmaradvány bontása ellen.

A Fal

Az egykori Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin közötti határt kijelölő építmény 1961 és 1989 között osztotta meg a várost. Lebontását évtizedekig követelték, és a rendszerváltás idején csaknem teljesen el is tüntették. A falmaradványok időközben a berliniek büszkeségévé és a turistákat milliós nagyságrendben vonzó látványossággá váltak. Az East Side Gallery a leghosszabb megmaradt falszakasz, a csaknem négy méter magas betonfalat díszítő graffitiket, festményeket több mint száz művész készítette. A fal megmaradt részeihez még a keletnémet diktatúrával szemben fellépő egykori ellenzékiek is ragaszkodnak. A SED – vagyis a keletnémet állampárt – áldozatait összefogó szervezet (UOKG) kulturális barbarizmusnak nevezte az East Side Gallery részleges bontását.

A két bontási akció következtében hatméteres rés tátong az East Side Gallery-n. Az ingatlanfejlesztő indoklása szerint a berlini fal leghosszabb megmaradt részének egységét csak ideiglenesen bontják meg, a művelet pedig elkerülhetetlen, mert máshogy nem lehet biztonságosan megközelíteni a területet.

A korábbi tiltakozások hatására egyébként a beruházó még március elején tárgyalni kezdett a helyi kerületi önkormányzattal és a városvezetéssel. Sajtóértesülések szerint a cég lemondana az építkezésről az East Side Gallery-nél, ha a város felajánl cserébe egy hasonló fekvésű telket. Megfigyelők szerint a falbontás folytatása arra utal, hogy a több mint három hete tartó tárgyalások során nem sikerült megállapodásra jutni. Ugyanakkor március 28-án, szerdán az önkormányzat és a beruházó is azt közölte, hogy folytatódnak az egyeztetések.

Tudjon meg mindent a Berlini falról!

Az East Side Gallery-n kívül Berlin más részein is nyomába eredhetünk a fal történetének. A legismertebb ezek közül a belvárosban, a Friedrichstrassén álló Checkpoint Charlie, ahol egykor Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin találkozott. Ma itt egy őrbódéval fotózkodhatnak a turisták, és pár éve, amikor ott jártunk, a fal történetét is meg lehetett ismerni a kihelyezett tablókról. Ugyanitt, a Friedrichstraße 43-45 alatt található Mauer Museumban tovább kutathatjuk a hidegháború jelképét építéstől a szökéseken át a bontásig. A belépő 12,50 euróba kerül felőtteknek, 9,50 euróba a diákoknak, 18 éves korig pedig 6,50 eurót kell fizetni a bejáratnál. A fal iránt érdeklődőknek kihagyhatatlan helyszín még a Bernauer Strasse, ahol a fal áldozatai előtt róhatjuk le tiszteletünket. A szabadtéri emlékközpont látogatása ingyenes.