
A török tengerpartnak és Antalya tartománynak jó híre van a turisták körében. Ókori látnivalók, homokos tengerpartok, másolt Gucci táskás bazárok jellemzők a régióra, enyhe téllel, hosszú, mediterrán strandszezonnal. Az utóbbi években a finom borokat is igyekeznek a turisztikai hívószavaik közé emelni, egyelőre még nem átütő sikerrel.
Ősz eleji, törökországi körutazásunk során három napot töltöttünk el a tartomány névadójától 70 kilométerre, keletre található üdülővárosában, Sidében. Életünkben először kipróbáltuk, milyen érzés és mit is jelent a valóságban az all inclusive ellátás. A tengerpart hozta a stabil 30-33 Celsius fokos hőmérsékletet, a Földközi-tenger sem okozott csalódást, az év felében a vize egyébként is kellemes. A helyiek szerint tízévente lehet esőre számítani főszezonban, és télen sem jellemző, hogy 10 Celsius fok alá megy a hőmérséklet.
Az érkezésünk után az első, lesújtó élményünk az volt, hogy kiderült, az ötezer négyzetméteren épült, 4 csillagos Jasmin Side Hotelben, ahol előzetes foglalás alapján fogadtak minket, a szervízfolyosóról nyíló személyzeti szobákat ajánlották fel a társaságunk minden párjának. Mondván: telt ház van, már kiadtak minden szobát a hosszabb időre foglaló vendégeknek.
Az apró, nem túl tiszta szobát a kérésünkre kitakarították, de a szőnyeget felporszívózni már nem fért bele a személyzet rugalmasságába, be kellett érnünk azzal, hogy az ágynemű és a fürdőszoba tiszta. Ezt látva gondoltam, bedobok egy pohár bort a bárban. A szálloda kínálatában szereplő egyetlen fehérbornak olyan íze volt, mintha a savanyúkáposzta levét szőlőlével frissítették volna, mielőtt rövid palackos érlelésre került volna sor. Mindez műanyagpohárban élvezhető néhány rózsaszínre sült, vodkáért tülekedő orosz férfi társaságában. Azt, hogy köszönjenek a pultosnak, vagy hogy megköszönjék az italukat, ünnepnapokra tartogatják.
A hotel karszalagjával igénybe vehető all inclusive ellátásban reggel 10 óra este 11 között a svédasztalos reggeli, ebéd, és vacsora szerepelt, valamint a köztes időben snack, tea, kávégépes, instant kávé, sütemény, üdítők. A már említett boron kívül sört, egyféle vodkát, rakit és gint lehetett rendelni. Úgy láttuk, a vodka fogyott a legjobban.
Az egész üdülővárosra jellemző, hogy a vendégek zöme orosz, a kedvükért a csipogós, esti gyerekműsorokat is oroszul vezényelték le a hotel medencéje mellett felállított pódiumon, és ahogyan hallani lehetett, a környéken is. Papp Rita és Bodnár Attila számára itt nagy lehetőségek adódhattak volna, ha nem a német nyelvterületet választják anno.
A főétkezések rendszerint úgy zajlottak, hogy a vendégek néhány aperitiftől lendületesen, tömött sorokban vágtak neki a svédasztalnak a hatalmas étteremben, mintha gyorsasági versenyen indultak volna. A személyzet fásultan figyelte a naponta háromszor ismétlődő szertartást, akit pedig jobban idegesített a tömeg, hangosabban csapta a pultra tányérokat az utánpótlás bekészítésekor.
Rengetegféle ételt kínáltak egyébként, a húsok néha túlsültek, még a köfték és kebabok is, amely egyébként az ország nagy részén omlósak és puhák. A gyümölcsök és saláták frissek és változatosak voltak, péksüteményből inkább a fehérliszt alapúakat preferálták, édességből pedig csaknem az összes, mézes, tésztás, búzadarás variációt felsorakoztatták, amelyek elterjedtek a török konyhában.
Ha egyszer a világból eltűnne a kedvesség, finomság, és műkedvelői szinten meghatározott esztétikum, akkor beköszöntene az all inclusive korszak tülekedéssel, lökdösődéssel, kiabálással. Három napig ez még rendben van, de aki hosszabb nyaralást tervez, annak talán érdemes a kiadó lakásokat is megnéznie például a Second Home Turkey oldalon.
A tengerpart persze szép, azt semmilyen turisztikai hullám nem befolyásolja. A hoteleknek saját bárjuk van a parton, és a vendégek számára fenntartott napozóágyaik. Néhány extrém vízisportlehetőség is akad a fürdőzésen kívül a Water Fun standnál, és egy jobb nyarakat is látott kisbusszal ingyen le lehet ruccanni a partra a hotelekből.
Hamam
Ami jó volt a szállodánkban, az az, hogy a törökökre jellemző módon gyerekbarát. Van kültéri kis és nagymedence, csúszda, játszóház, és nem szólnak rá a fiúkra, ha focizni kezdenek a teraszon. Ezenkívül az első emeleten néhány üzlet is található, ahol a chipstől a bekeretezett fotókon át a bőrkabátig mindent lehet kapni, kivéve naptejet, és azt az egész üdülőövezetben nehéz beszerezni. Lift van elég, van fitneszterem is, a wellness részleg hangulatos, és 25-ről 20 euróra engedik lealkudni a hagyományos, egy órás hamam kezelést, ha a személyzetnek éppen olyan kedve van.
Az üdülőövezet a látvány szempontjából nem túl izgalmas. A szép és hatalmas szállodákat helyeként elhanyagolt földterületek övezik, megfűszerezve egy kis bazársorral, és egy Alja nevű diszkóval, amelyről a kinézete alapján úgy sejtettük, hű a nevéhez.
A szállodasorokon kívül azonban jóval több a látnivaló. Az egykori halászfalu, Side története az időszámításunk előtti 7. századig nyúlik vissza. A várost egy ókori, görög törzs, az aiolok alapították, és neve ősi nyelven gránátalmát jelent. Több, jó állapotban fennmaradt, ókori emlék is található itt, például a várost övező fal. A Pamphylia kikötőjében is feltártak néhány épületmaradványt, így az egykor több mint 15 ezer ember befogadására alkalmas színházat, vagy a közeli agorát. Az Apolló-templom korinthoszi oszlopai is időtállónak bizonyultak, és naplementekor a legszebbek. A városban leintéses módszerrel busszal lehet közlekedni, a jegy ára 2-3 euró.
Egy közeli kisvárosban, Manavgatban felépítették az isztambuli Kék mecset kicsinyített mását, négy toronnyal. A városon keresztül vezető folyót is Manavgatnak hívják, amelyen egy bő fél órás hajóúttal eljuthatunk a tengerig. Ugyanitt található a Manavgat vízesés is, amelynek gyönyörű, türkízkék vize a Taurus hegységből zúzul le. Egy teraszon állva bele lehet lépni az erős sodrású vízbe, de fürdésre túl hideg. A vízeséshez belépőjegyet szednek, így partjára kitelepültek a környékbeli bóvliárusok, és vannak kávézók, éttermek is.
A 630 kilométer hosszú tengerparttal és három nemzeti parkkal büszkélkedő Antalya tartomány legfelkapottabb helyei a névadó Antalya, Alanya és Kemer. Ez utóbbi városnál a tenger és a part olyannyira tiszta, hogy megkapták a Blue Flag minősítést. Jachtkikötője több mint háromszáz hajót tud befogadni, és akit nem vonz a tenger, innen szafaritúrára indulhat a hegyekbe. A török riviérán nemcsak a tömegturizmust szolgálják ki, hanem itt találhatók az ország legdrágább szállodái is, köztük Európa első, 7 csillagos hotelje, a Rixos Premium Belek. A török riviérára nemcsak nyáron, hanem télen is egyre többen utaznak, mert a környező hegyekben lehet síelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.