Négynapos munkahét vagy rövidebb munkanapok? Meglepő, melyik járna több előnnyel valójában

A múltból örökölt 8 órás munkanap valójában nem a produktivitásról szól

A napi nyolc órás munkavégzés gyökerei a 18. századi gyármodellekig vezethetők vissza, ahol a fizikai munka ciklusai határozták meg a munkaidőt. A mai tudásunk viszont azt mutatja, hogy mentális fókuszban 25–30 percnél tovább nem tudunk maximálisan koncentrálni. Mégis ülünk a monitor előtt órákig, miközben az átlagos alkalmazott naponta legfeljebb 2–3 órát tölt valódi, magas minőségű munkavégzéssel. A többiben e-maileket “pörget”, megszakításokra reagál, vagy passzívan ül a gép előtt.

A kevesebb munka nem feltétlenül kevesebb teljesítményt jelent

Több ország is kísérletezik a rövidebb munkahéttel vagy a csökkentett munkaidővel — nemcsak szociális, hanem gazdasági érdekből is. Franciaország már 2000-ben bevezette a 35 órás hetet, Anglia 700 cég részvételével teszteli a négynapos modellt, az USA-ban pedig már kongresszusi javaslat is született a 32 órás munkahét bevezetésére. A közös felismerés: a kevesebb munkaóra önmagában nem rontja a teljesítményt — sok esetben még javítja is, mert frissebb, kipihentebb és koncentráltabb a munkavállaló.

A négynapos munkahét romantikus álom – de nem biztos, hogy működőképes

Az állandó, háromnapos hétvége kétségtelenül vonzónak hangzik. Azonban sok ágazatban egyszerűen kivitelezhetetlen lenne, hogy az ügyfélszolgálatok, orvosi ellátás vagy adminisztratív egységek hetente három napig elérhetetlenek legyenek. Vagy extra munkaerőt kellene felvenni erre a napra — ami növeli a költségeket —, vagy a jelenlegi munkavállalókat kellene túlterhelni.

A napi 6–6,5 órás munka viszont több szempontból is ígéretesebbnek tűnik

A rövidebb munkanap mellett érvelők szerint ez a modell közelebb áll a valódi produktivitáshoz. Jobban illeszkedik az emberi koncentráció természetes ritmusához, kisebb stresszt okoz, és különösen nagy segítség a gyerekes szülőknek, akiknek a reggeli és délutáni iskolai/bölcsődei logisztika egyébként állandó versenyfutás az idővel. Emellett a mentális egészség szempontjából is előnyösebb: a krónikus kialvatlanság mára tömeges jelenség, és a rövidebb munkanap sokkal jobban támogatná a regenerációt, mint a háromnapos hétvége.

A jövő nem a „még több munka”, hanem az „ésszerűbb munka” irányába halad

Az egyre inkább szellemi alapú munkavégzés világában nem az számít, mennyi időt töltünk a monitor előtt, hanem az, milyen minőségű tevékenység történik közben. A produktivitásról, munkahelyi pszichológiáról és modern munkaszervezési modellekről egyre több kutatás születik — és ezek egyértelmű üzenete, hogy a merev nyolcórás nap ma már nem a leghatékonyabb modell.

Ha érdekelnek a munka jövőjével kapcsolatos trendek, karriertanácsok és munkahelyi pszichológiai témák, érdemes követni a Jobinfo blogját!