A légiközlekedés leghalálosabb éve: elárulták a szakértők, hogy mi okozta a rengeteg repülőgép-balesetet

repülőgép-baleset
PUBLIKÁLÁS: 2025. október 13. 15:00
A repülés aranykorát éljük, mégis 2025 a halálos légikatasztrófák éveként vonult be a történelembe. A BBC új dokumentumfilmjében néhány szakértő rávilágított azokra a tendenciákra, amelyek egyre gyakrabban repülőgép-balesetekhez vezetnek.

Az elmúlt évben megdöbbentő mértékben megszaporodtak a repülőgép-balesetek, amelyek több száz ember életét követelték. Most szakértők felfedték, hogy pontosan mi állhatott a legmegdöbbentőbb tragédiák mögött.

A szakértők elárulták mi állhat a rengeteg repülőgép-baleset mögött.
A szakértők elárulták, mi állhat a rengeteg repülőgép-baleset mögött. (Képünk illusztráció) / Fotó: Unsplash

A BBC új dokumentumfilmjében, ami Why Planes Crash: Aviation’s Deadly Year címet kapta, a szakértők elárulták, mi állt a balesetek mögött, és mi is történt valójában 2025-ben a légi közlekedésben. Bár mindegyik baleset összetett, különböző okokra vezethető vissza, a szakértők néhány aggasztó tendenciára hívták fel a figyelmet.

A madarakkal való ütközések száma megnövekedett

Dr. Carla Dove, a Smithsonian Intézet munkatársa elárulta, hogy az évente jelentett madárütközések száma növekszik, de nem tudják, miért.

A dél-koreai Jeju Air esetében, gép Bangkokból tért vissza Muanba 2024. december 29-én, amikor leszállás közben egy madárral ütközött. A pilóták vészhelyzetet jelentettek, majd egy kerülő manővert terveztek, de a második próbálkozás során a futómű nem nyílt ki, és a repülőgép mintegy 320 km/h sebességgel csapódott a kifutónak, fékezési lehetőség nélkül.

A tragédia ekkor még elkerülhető lett volna, de a kifutó végén egy akadály állt, amely nem kellett volna, hogy ott legyen. Az előírások szerint az akadály nem lehetne magasabb helyen 7,5 centiméternél, de itt egy 2 méter magas dombon helyezték el, ami így rengeteg halálos áldozatot követelt.

A dokumentumfilm szakértői az egész repülőtér helyszínválasztását is vitatják. A gépben talált madártollak a tőkés récéhez tartoztak, Dr. Nial Moores, természetvédelmi kutató elmondta, hogy a repülőtér környéke vonzó élőhely a vízimadarak számára, így a madárütközés kockázata eleve magas volt.

A baleset után vizsgálat indult, így 2026-ig minden beton- és acélakadályt összeomló anyagra cserélnek.

Kevés légiforgalmi irányító és végzetes tervezési hibák

Ezzel szemben a Washington DC-ben történt repülőgép-helikopter ütközés teljesen váratlanul következett be. A január 29-i ütközés, amelyben 67 ember halt meg, köztük 28 műkorcsolyázó, az első halálos baleset volt 16 év után az amerikai kereskedelmi légi közlekedésben.

Aznap éjjel a forgalmat csak egyetlen légiforgalmi irányító felügyelte, a szokásos kettő helyett. Egy kezdeti jelentés szerint a személyzet létszáma nem felelt meg az adott időpont és forgalom követelményeinek.

A helikopter fedélzeti hangfelvételei szerint 20 másodperccel az ütközés előtt a pilóták nem kaptak meg minden utasítást, csupán vizuálisan kellett figyelniük a repülőgépet, de lehet, hogy rossz gépet néztek. A helikopter feketedoboza feltárt néhány végzetes tervezési hibát, és azt is, hogy 24 méterrel a megengedett magasság felett repült.

Ez a baleset elkerülhető lett volna. Az a helikopter-útvonal évek óta túl közel húzódik a 33-as kifutópálya megközelítési zónájához

- tette hozzá Jeff Guzzetti, nyugalmazott balesetvizsgáló.

Az eset után a nemzeti közlekedésbiztonsági testület három évnyi repülési adatot elemzett, és 15 214 esetet talált, amikor repülőgépek és helikopterek 120 méteren belül kerültek egymáshoz.

Az egyre gyakoribb turbulencia is hozzájárul a repülőgép-balesetekhez

A harmadik nagy baleset februárban történt, amikor egy Delta Connection járat leszálláskor felborult Torontóban. A repülőgép fagyos hőmérséklettel és erős szelekkel küzdött a süllyedés során.

Amikor ereszkedni kezdtünk, erősen dobált minket a szél, de semmi különöset nem éreztem azon kívül, hogy nagyon rázkódott. Ez addig tartott, amíg le nem értünk

- emlékezett vissza Hannah Krebs, aki a gépen utazott.

Amikor a gép végül földet ért, a futómű összeomlott, és a repülő fejjel lefelé fordult. A balesetet mind a 80 utas és a személyzet tagjai túlélték, és gyorsan sikerült elhagyniuk a repülőgépet.

Üzemanyag nélkül maradt a hajtómű

A dokumentumfilm végül a tragikus Air India-járat esetét dolgozta fel, amely csak 32 másodpercig volt a levegőben, mielőtt lezuhant. A Boeing 787 Dreamliner fedélzetén 230 utas és 12 fős személyzet tartózkodott, a balesetben 19 ember halt meg a földön, és csupán egy utas maradt életben a fedélzeten, Vishwash Kumar Ramesh.

A balesetről készült felvételek alapján a gép RAM-légiturbinája hallható volt, ami áramkimaradásra utal, és arra, hogy a gép elveszítette a hajtóerőt. Az előzetes jelentés szerint a lekapcsoló kapcsolókat majdnem egyszerre állították le, üzemanyag nélkül hagyva a hajtóműveket, ami a becsapódáshoz vezetett.

Később a feketedoboz felvételekből kiderült, hogy az egyik pilóta megkérdezte társát, hogy miért kapcsolta le az ellátást, majd ezt követően vészjelzést kezdtek el leadni - írta a Daily Mail.

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.