
Hetvenöt évvel ezelőtt, február 12-én egy ország dermedt meg a hírtől: Bajor Gizi, a Nemzeti Színház imádott csillaga elhunyt. A budai Stromfeld Aurél úti villában találták meg a testét, mellette férjével, a neves fül-orr-gégész professzorral. Mi vezetett a kettős tragédiához, és miért kellett egy teljesen egészséges asszonynak meghalnia? A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakjára emlékszünk csütörtökön, akinek sorsa végzetesebb volt, mint bármelyik színpadi szerepe.

Bajor Gizi nemcsak egy színésznő volt, hanem egy intézmény. Amerre járt, tapsvihar fogadta, a közönség rajongott érte, ő pedig minden segítségre szorulót támogatott: a háború alatt üldözötteket bújtatott a villájában, köztük Tamási Áront is. Magánéletét azonban óvta, csak annyit üzent a kíváncsiaknak:
Nézzenek meg a színpadon!
A tragédia 1951. február 12-én következett be. Harmadik férje, Dr. Germán Tibor rajongásig szerette a művésznőt, ám ez az imádat végzetesnek bizonyult.
A professzor elhatalmasodó betegsége, az agykéregsorvadás miatt tévesen azt hitte, felesége súlyos fülbetegségben szenved, ami miatt meg fog süketülni, és soha többé nem léphet színpadra. Hogy megkímélje ettől a „szörnyű” sorstól, beadta neki a halálos morfiuminjekciót, majd magával is végzett.
A döbbenet akkor érte a közvéleményt, amikor a boncolás után kiderült: Bajor Gizi makkegészséges volt, semmilyen fülbetegségben nem szenvedett. Valójában csak a férje elméje borult el, ő vált beszámíthatatlanná a kór miatt.
Ma az egykori budai villa a Bajor Gizi Színészmúzeumnak ad otthont, amelyet barátnője, Gobbi Hilda alapított, hogy méltó emléket állítson a tragikus sorsú dívának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.