Milliók életét mentette meg ezzel a találmányával Puskás Judit - exkluzív interjú a tudóssal

PUBLIKÁLÁS: 2026. január 12. 10:30

Betegek millióinak életét mentette meg a 40 éve Amerikában élő Puskás Judit találmánya. A Karikó Katalinéhoz hasonló életpályát befutó magyar tudós exkluzív interjút adott a Borsnak.

Kóré Károly

A szerző cikkei

Puskás Judit Éva vegyészmérnökként, a férje kíséretében utazott az Amerikai Egyesült Államokba 1980-ban. Egy, a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Akadémia közötti megállapodás keretében, másfél évet tartózkodtak kint. Az éppen itthon tartózkodó magyar tudóssal egy budapesti vendéglőben beszélgettünk.

A magyar tudósnő, Puskás Judit milliók életét mentette meg
Fotó: Máté Krisztián / Bors

Az ösztöndíjat a hitvesem kapta meg, én mint házastárs álltam mellette. Mivel nem szerettem volna otthon ülni, munkát kerestem a laboratóriumban. A vezető felajánlotta, hogy dolgozzunk együtt

– mesélte a tudósnő, aki 1985-ben védte meg a doktori disszertációját, a férje pedig egy évvel később.

A házaspár 1986-ben, két héttel a csernobili katasztrófa előtt ismét Amerikába repült, akkor már két gyermekkel. Munkához láttak.

- Az Akroni Egyetemen azzal bíztak meg, hogy állítsak elő egy olyan gumit, mint ami addig senkinek sem sikerült. A férjemmel közösen sikeresen kifejlesztettük, és meg is kaptuk rá a szabadalmat. Később megkeresett egy biomérnök, és közölte, hogy a találmányunk kiválóan alkalmas lehet szívkoszorúér-stentnek (az elzáródott ér tágítására alkalmazott eszköznek). Az eljárásra 2004 óta a mai napig a mi guminkat használják, ami azt jelenti, hogy csak Amerikában mintegy 10 millió ember szervezetébe ültették be – árulta el Judit. A házaspár a szabadalomért annak idején csupán egy egyszeri, 250 ezer dolláros jogdíjat kapott, miközben a cég dollármilliárdokat keresett rajta.

Puskás Judit / Karikó Katalin — Puskás Judit nem vesztette el a gyermeki énjét. Bármikor kapható egy kis mókázásra.
Fotó: Máté Krisztián / Bors

1988-ben egy magyar professzor – vélhetően az akkor még létező operatív csoport tagja - érkezett hozzájuk:

Megkérdezte, hajlandók vagyunk-e ipari kémkedésre. Az lett volna a feladatunk, hogy tudjuk meg, min dolgozik többek között a NASA, és mindent jelentsünk le Magyarországnak. Ismertem magamat annyira, hogy felmérjem, hogy alkalmasint az első nap lebuknék, ezért nemet mondtunk

– emlékezett vissza Puskás Judit. (A történethez hozzátartozik, hogy a szóban forgó professzor később gyanús körülmények között, autóbalesetben meghalt.)

A tudóspárost büntetésből azonnal hazarendelték, de ők nem engedelmeskedtek, és mivel Amerikában nem maradhattak az emigrációs törvények alapján, Kanadában telepedtek le, és ott is maradtak 15 évig. Először egy speciális gumikkal foglalkozó cégnél helyezkedtek el.

A magyar tudóst világszerte elismerik

Az idő múlásával Judit munkássága egyre elismertebb lett, Kanadában már évi 300 ezer dollárt kapott kutatási célokra, a 150 ezer dolláros fizetésén felül.

A tudósnő 2004-ben ismét az Akroni Egyetemre került, majd 2019-ben, a világjárvány idején pedig már az Ohio State egyetemen kapott feladatot.

Az új kutatási területnek a természetes gumit választottuk. Már 5 év alatt 26 millió dollárt fordíthatunk a kitűzött célra. Az Ázsiában termesztett fa nedve kiválóan alkalmas repülőgépkerekek előállítására, míg a szintetikus anyagok erre a célra használhatatlanok. A fán kívül még néhány növényről tudunk, melyben gumi termelődik, mint például a gumipitypang. Ezt egyébként már Rákosi Mátyás idejében is tudták, a főtitkár pedig el is rendelte a termesztést, de hazánkban a növény nem élt meg. Amerika éghajlata azonban megfelelő, igaz, a pitypangban nagyon kevés gumi található. Most genetikusokkal közösen próbáljuk a megfelelő virágot kinemesíteni, hogy az USA ne szoruljon rá az ázsiai szállítmányokra.

A kérdés adja magát: miért nem inkább a megfelelő gumi szintetikus előállításán kísérleteznek?

- 200 éve próbálkozunk, sikertelenül. A mai napig nem tudjuk, hogy a fából kiömlő gumi miért olyan, amilyen. Az anyagot még analizálni sem sikerült teljesen – mosolygott a tudósnő, aki egyébként egy megfelelő minőségű mellimplantátum, illetve a betegség miatt eltávolított pótlására szolgáló anyag kifejlesztésén is dolgozik a Semmelweis Egyetemmel együttműködésben. A jelenleg alkalmazott szilikonok gyakran problémát okoznak az emberi szervezetben.

Puskás Judit nem mellesleg Karikó Katalinnal együtt tagja az Amerikai Mérnökakadémiának. Konzultáltak telefonon is és Katalin gratulált Judit eredményeihez.