
Folyamatosan fáradtnak, kimerültnek érezte magát egy fiatal nő, ezt azonban betudta az életkörülményeinek: éjszakai műszakban dolgozott, ráadásul férjével együtt épp akkor vettek egy kölyökkutyát, egy kis labradort, ami bizony sok figyelmet igényelt és sok energiát emésztett fel. Az angliai Swaffham városkájában élő Hannah Coggles meg volt róla győződve: csakis ez lehet a baj, annak ellenére, hogy kétszer is összeesett, egyszer otthon, egyszer pedig a munkahelyén. Ráadásul apróbb zúzódások is megjelentek rajta, amik a vártnál jóval lassabban gyógyultak, de ennek ellenére jó darabig nem gondolta, hogy komolyabb kivizsgálásra lenne szüksége. Egy idő után úgy hitte, a tünetei mögött az áll, hogy anyai örömök elé néz, de több tesztet is elvégzett, és mind azt mutatta, hogy nem terhes. Ráadásul ekkoriban épp 2020 végét írtak, így a Covid-pandémia miatt az ügyeletre is nehezebb volt eljutni. Hannah is csak telefonon kereste a háziorvosát, aki szerencsére hallgatott rá.
A doki először vérszegénységre gyanakodott, és elrendelt pár vizsgálatot, amikor azonban az első eredmények után közölték a fiatal nővel, hogy egy éjszakára be kellene feküdnie, már sejtette, hogy nagy a baj. Aztán 2021 januárjára meg is született a diagnózis: akut limfoid leukémia, ami egy rendkívül ritka rákos megbetegedés, ami ráadásul jellemzően inkább gyerekeknél jelentkezik – igaz, épp a huszonéves korosztály is veszélyeztetett. "Semmit sem fogtam fel abból, amit a szakorvos mondott. Túl sok volt mindez az agyamnak, nem tudtam feldolgozni" – idézte fel Hannah a diagnózis pillanatát a The Sun hasábjain, hozzátéve: nem is volt igazán ideje feldolgozni a rossz hírt, olyan gyorsan meg kellett kezdeni a kezeléseket.
Kórházba került, és a pandémia miatti lezárások rendkívül megnehezítették lelkileg a gyógyulási folyamatot – neki ugyanakkor rendkívül erős támogató hálója volt, sokan álltak mellette még úgy is, hogy fizikailag nem lehettek ott vele a látogatási tilalomnak köszönhetően. Hannah igyekezett mindvégig pozitív maradni, ugyanakkor beismeri: neki is volt egy pillanat, amikor teljesen magába roskadt. Ez akkor volt, amikor őssejttranszplantáción esett volna át.
A helyzet súlya gyorsan és keményen csapott le rám. Emlékszem, volt egy kisebb összeomlásom, épp aznap, amikor az őssejtátültetéses kezelésem kezdődött volna
– mesélte.
Hannah most 31 éves. Jelenleg remisszióban van a rák, ami azt jelenti, hogy az első csatát megnyerte a gyilkos kór ellen, ugyanakkor pontosan tudja: ezzel még koránt sincs vége. Ráadásul régi erejét sem nyerte még vissza.
"Fizikálisan sokat fejlődtem, de az izmaim és az ízületeim nem olyanok, mint voltak, és a gyengeség is jelen van. De élek, és ezért hálás vagyok" – magyarázza, hozzátéve: megtanulta értékelni az élet apróbb örömeit is, és tudja: semmit sem szabad biztosnak, magától érthetődőnek venni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.