Akarok futni, csak nincs hozzá kedvem - Így hackelhető agyunk a futáshoz

Ami Lubics Szilviát is útnak indította első edzésein

Miért indulunk futni, ha semmi másra nem vágyunk, mint a kanapén feküdni? Mi visz minket át a küszöbön, hogyan győzheti le kedvünket az akaratunk? Tényleg kémiai a boldogság, amit a futás okoz?

Lubics Szilvia ultramaratonistával jártunk utána, hogyan hackelhetjük meg az agyunk.

Lubics Szilviát a világ egyik legkitartóbb futónőjeként tartják számon: hétszer egymás után teljesítette a Sparthatlont, vagyis az Athén–Spárta közti 245,3 km-es futóversenyt, háromszor ráadásul elsőként beérve a célba. Mindezt amatőr futóként, 3 fiúgyermek és egy fogászati praxis mellett. Tavaly a Death Valley Nemzeti Park (Halál Völgy Nemzeti Park) sivatagában futotta le a 217 km-t, 50 fok körüli hőségben. És még nála is megesik, hogy nehezen indul neki napi edzésének: “Nyilván nincs az embernek mindennap egyforma lelkesedése. Alapvetően engem a célok tudnak legjobban motiválni. Ha van egy nagyobb cél, akkor az edzések 95%-át lelkesen végzem. Ha meg éppen nincs kedvem, akkor csak megcsinálom. Ilyenkor az segít, hogy tudom, hogy éppen miért megyek ki.”Az ópium hatásához hasonló, a futás során testünkben elszabaduló hormonszerű anyagokkal tudományosan is magyarázzák, hogyan tehet minket boldoggá a futás. Mégsem ez a kémiailag generált boldogságérzet az, ami futópályára állít minket egy álmos, hideg hajnalon.

A futás még ennél is hatékonyabban segít minket a boldogsághoz.

Azon kívül, hogy a legtöbb embernél a motiváció elválaszthatatlanul kapcsolódik a kitűzött célok teljesítéséhez, a boldogság elérésének és a szorongás csökkentésének is a leghatékonyabb eszköze.

Pszichológusok szerint egy jól kitűzött cél már fél boldogság. És milyen a jól kitűzött cél? SMART - vagyis (Specific) specifikus, (Measurable) mérhető, (Achievable) elérhető, (Relevant) releváns és (Time based) időzített.

A futás ebből a szempontból pedig kifejezetten hálás terep. Amellett, hogy rövid távon egy-egy edzés végén büszkék vagyunk, hogy erőt vettünk magunkon és elindultunk futni, a rendszeres edzések során rövid idő alatt növekszik teljesítményünk: nemcsak érezhetően, de mérhetően is hosszabban, gyorsabban futunk. A pozitív visszacsatolás tehát gyors, befektetett energiánk rövid idő alatt megtérül, a sikerélmény pedig önbizalmat ad, ami tovább motivál.

Lubics Szilvia sem 245 km-rel kezdte: “Viszonylag későn, 28 évesen kezdtem el futni és gyakorlatilag már a második héten kitaláltam, hogy szeretnék teljesíteni egy félmaratont egy versenyen, tehát már a kezdettől volt egy cél, ezek nőttek az évek során.”

Nem véletlenül olyan népszerűek a futóversenyek, hiszen kézenfekvő motivációt jelentenek egy amatőr futónak is. A dátum fix, a kitűzött táv szintúgy, tehát a hozzá vezető útnak, az edzéstervnek is annak kell lennie. A rövid távú kényelmünket feladva rendszeresen neki indulunk egy nagyobb célért, hogy a versenyen saját magunkat legyőzve célba érjünk.

A boldogsághoz tehát nemcsak kémiailag, de pszichológiailag is hozzásegít a futás, a motiváció fenntartásához pedig a kitűzött futóversenyekre való felkészülés.

Legyen 3 km a kitűzött cél vagy éppen 245. A Generali a Biztonságért Alapítvány most segítséget nyújt a motivációhoz: Állj rajthoz, mi segítünk! pályázatuk keretében szabadidősport-egyesületek, diáksport-szervezetek, oktatási intézmények pályázhatnak amatőr futók nevezési díjának finanszírozására, hogy olyan népszerű futóversenyeken tudjanak helytállni, mint az április 22-ei, balatonfüredi Generali Runner’s World Run.