Félig ember, félig hal volt a visszaemlékezések szerint a mai Király-tó mocsaraiban élő kisfiú. Hany Istók legendája máig él. A kapuvári várban nevelgették, de egy szerelmi bánat után örökre nyoma veszett.<br />
Minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze leginkább Ludwig van Beethovent tisztelte. Ezért találta ki, hogy példaképe homlokon csókolta őt? Vagy tényleg így történt?
Máig sokan hisznek abban, hogy hajunk napokkal a halálunk után is képes a növekedésre. Ha csak a szemünkre hagyatkozunk, igaz is az állítás, de valóban tovább működnének a sejtjeink?
Noha jövőre lesz ötven éve, hogy ember lépett a Holdra, sokan változatlanul állítják: csak a NASA átverése volt az egész,<br /> és sosem járt földlakó az égitesten. Érvelnek a lengő zászlóval, a stúdióra utaló gyanús nyomokkal,...
<p>Száz éve figyeli a budapesti Thököly úton elhaladó embereket egy női szempár. Az erkélyen támaszkodó rejtélyes kőszobor fél évszázadon át lázban tartotta a fővárosiakat: tényleg egy gyászoló feleséget örökítettek meg, aki belehalt...
<p>Egy amerikai farmer élete teljesen ráment a csuklásra. Charles Osborne napi 24 ezerszer csuklott, és csak akkor volt nyugta, amikor aludt, aztán minden kezdődött elölről.</p>
Egy fanatikus orvos haldoklók ágyait alakította át mérleggé, hogy megtudja: pontosan mennyit nyom az emberi lélek. A szakemberek kétséggel fogadták az eredményeket, de ő kitartott. Utána jártunk, mi igaz a lélek legendájából.
Egy nap legalább tízszer nem mondunk igazat. Az emberek jelentős hányada azonban nem tudja megállapítani a másikról, hogy éppen hazudik, és még a legfejlettebb technikát is át lehet ejteni.
<p>Ki gondolná, hogy az ifjú Margaret Thatcher is tevékeny részese lehetett a csavaros fagyi feltalálásának? A Vasladyről úgy hírlik, egy olyan adalékanyag előállításában vállalt kulcsszerepet, amelynek köszönhetően levegősebbé válik a jégkrém.</p>
