Éljük túl a telet!

Télen sokan érzik úgy, hogy semmihez sincs kedvük, legszívesebben fel sem kelnének, és ha lehetne, téli álmot aludnának. Ne hibáztassuk magunkat, ha mi is így vagyunk a hosszú, hideg és sötét hónapokkal: a világon emberek milliói küzdenek ugyanezzel a problémával.

Nappal vagy éjszaka?

Az agyban található tobozmirigyben melatonin termelődik. Ez a hormon szabályozza az alvás és az ébrenlét ciklikusságát, amely a napszakokhoz alkalmazkodik. Természetes körülmények között esténként felszaporodik, - és álmosságot okoz. A melatonin-termelődés hajnali 4 óra körül éri el a csúcsát. A melatoninszint fény hatására csökken, s nappal lényegesen alacsonyabb, mint éjszaka.

A biológiai óra agyi központja közvetlen összeköttetésben áll a szem ideghártyájával, a retinával, így azonnal "értesül" a külvilág fényviszonyairól.

A télre jellemző sötétség serkentőleg hat a melatonin-termelésre, a magas melatoninszint azonban depresszióhoz vezethet! Ez a megfigyelés igazolja azt, hogy az északi országokban, ahol kevesebb a napos órák száma, magasabb az öngyilkosságok előfordulásának aránya. A déli országokban pedig, ahol sokat süt a nap, a lakosság vidámabb, kevésbé hajlamos a depresszióra.

Természetesen a téli időszakban jelentkező lehangoltságot nem szabad összekevernünk az évszaktól függetlenül is fennálló depressziós tünetekkel. A téli mélabú inkább csupán hangulatváltozásként jelentkezik, s nem jelent tartósan fennálló, egyre fokozódó tünetekkel, sok esetben az érdeklődés teljes elvesztésével járó depressziós betegséget. (Az orvosi értelemben vett depresszió megállapításához öt diagnosztikus kritérium egyidejű fennállására van szükség!)

A téli lehangoltság alábbhagy, amint kisüt a nap, tavasszal pedig újra feltöltődünk energiával.

Kiheverni a zavart

Egy amerikai pszichiáter, Alfred J. Lewy szerint az is baj, hogy képtelenek vagyunk hozzászokni a nappalok és az éjszakák megváltozott ritmusához. A jet lag-hez hasonlítja a téli hangulatzavart. Hagyományos értelemben véve a jet lag az, amikor egy repülőút során három óránál nagyobb időzónát lépünk át, és a szervezetünk nehezen tud alkalmazkodni ehhez az időeltolódáshoz. A jet lag-et azért néhány óra alatt ki lehet heverni, és napi ritmusunkat újra szinkronba tudjuk hozni a nappalokkal és az éjszakákkal.

A téli hangulatzavar esetében azonban úgy tűnik, nem tudjuk túltenni magunkat az alvás-ébrenlét ritmusában bekövetkező zavaron. Az évszakhoz kötött hangulatzavarok során képtelenek vagyunk visszatérni napi megszokott ritmusunkhoz. Vagy ha mégis sikerülne, az állítólag öt hónapot venne igénybe: ezt lehetetlen kivárni.

Egy másik pszichiáter, a dél-afrikai Norman E. Rosenthal energiakrízisnek tartja a téli mélabút. Nem csoda hát, hogy sokan egyfajta "hibernációként" az alvásba menekülnek.

A szakemberek tapasztalati szerint a téli lehangoltság tünetein leginkább a melatonin adása, illetve a fényterápia, azaz a napi többórás fényfürdő segíthet. A vizsgálati alanyok egy részénél a reggeli fény és az esti melatonin, míg kisebb hányaduknál a reggeli melatonin és az esti fény állította helyre a megzavart alvás-ébrenlét ciklust.
A melatonin egyébként - főként idősebb korban - az álmatlanság kezelésében is alkalmazható, amennyiben a rossz minőségű alvásnak nincs semmilyen azonosítható oka, vagyis nem valamiféle gyógyszer, lelki probléma vagy környezeti hatás következménye.

Amit megtehetünk

Fogadjuk el, hogy most a visszahúzódás, a lelassulás, az elmélyedés, az új tartalékszerzés időszakát éljük. Keressük a fényt! Télen is lehet kirándulni - csak öltözzünk fel melegen, rétegesen. Próbáljunk meg örülni a télnek: csináljunk olyasmit, amit csak télen lehet, például vessük bele magunkat a téli sportokba! Évszázados tapasztalatok igazolják, hogy egyes gyógynövények nyugtatnak, feltöltenek, enyhítik a depressziót, javítják a hangulatunkat. Ilyen például az orbáncfű, a levendula vagy a citromfű: ezekből főzhetünk teát is, de gyógyszerkészítményként is hatékonyan alkalmazhatók.