Nahát! Hiába szexuálpszichológus, Hevesi Kriszta zavarba jött Dávid érintésétől

Gyorsan kiderült, hogy a TV2 ősszel rajtoló műsora igazi telitalálat Hevesi Kriszta esetében.

– Bár a férjem, Tomi nem szeret táncolni, nekem igazi szerelem a tánc. Akárki  akárhol lát tánc közben, óriási mosoly van az arcomon, teljesen belefeledkezem. A lányokkal a pandémia alatt is felmentünk egymáshoz hárman-négyen táncolni, sőt az asztal tetejére is felálltunk. Számomra ez elsősorban az örömről szól. Való igaz, hogy a csábítás forrása is, jó példa erre a különböző természeti népek termékenységi tánca, vagy a hastánc, de ilyen a menyasszonytánc is. Az effajta mozgásban a kapcsolódás és az erotika is benne van, ezért szokták a szexualitás előszobájának nevezni. Ráadásul gyönyörű alakot csinál. Nézzük csak meg az előző évek szériáinak versenyzőit. Látszott rajtuk, hogy a néhány hónapos intenzív mozgást követően mi­lyen fantasztikusan néztek ki.

Úgy érzi, az internet elterjedése miatt nem tudunk ismerkedni, de a tánc remek alkalmat kínál erre. Na és terápiás funkciója is van.

– Azonkívül, hogy tartást és önbizalmat ad, a táncterápia pontosan arról szól, hogy ösztönösen fejezzük ki a bennünk lévő érzéseket, a ki nem mondható dolgokat a mozdulatok révén. Rengeteg érzelmet szabadít fel. A tánc nekem a serdülőkor lázadását is jelentette, ami egy viharos időszak mindenki életében. Úgy adtam ki az érzelmeimet, hogy bezártam az ajtót, és kitáncoltam magamból az örömömet, a bánatomat, a félelmeimet, ezért nekem ilyen szempontból is nagyon sokat jelentett.

Egyetemi tanárként és szexuálpszichológusként is dolgozik, ezért extrém szigorú szabályokat állított fel magának az érintés terén, nehogy valaki félreértse.

– A diákjaimat és a klienseimet sem szoktam megérinteni. Ezért először na­gyon furcsa volt számomra a táncosok között jellemző közelség és finom érintés. Az első napokban olyan zavarban voltam, még nevettem is magamon, hogy na, szexuálpszichológuska, nehogy már belepirulj. Aztán persze megszoktam ezt a különleges egymásra hangolódást. Jó lenne, ha ezt képesek lennénk elsajátítani. Mindannyian vágyunk az érintésre és az ölelésre. Rengeteg mindent képes adni, boldogsághormont szabadít fel, biztonságérzetet nyújt, és csökkenti a stresszt.

Nagyon szerencsésnek érzi magát, ami­ért Baranya Dávid lett a táncpart­nere.

– Örülök, hogy Dávidot kaptam. Na­gyon szerettem volna vele táncolni, mert emberként is kiemelkedően szimpatikusnak tartottam. Ugyanolyan maximalista, mint én, és végtelenül szereti és tiszteli a táncot. Büszke vagyok rá, mert azonkívül, hogy táncosként bejárta a világot és dolgozik színházban, most szülővárosában, Szolnokon felterjesztették Prima Primissima díjra is. Azt gondolom, ez jól tükrözi, mennyire elhivatott. Párhuzamot vonva a férjem, Tamás és Dávid között, nagyon jó érzés, hogy bárhová megyek, mindkettejük kapcsán csak azt hallom, mennyire szeretik őket. Szerencsém van, hogy két ilyen nagyszerű ember áll mögöttem, és támogat a versenyben.

Dáviddal egyébként annyira működik köztük az empátia, hogy amikor egyiküknek fáj a bokája, a másiknak is elkezd.

– Megbeszéltük, arra a kérdésre: „Hogy vagy?”, csak azt válaszolhatjuk: szuperül, fantasztikusan, így még véletlenül sem adjuk át egymásnak az empatikus „együtt fájást”.