Oszter Sándor már nem látható mindennap a képernyőn, ám arcát és hangját a fiatalabb generáció is jól ismeri. A színészt mégsem hívják a szinkronstúdiók, de ő ezt egyáltalán nem bánja. A művész mindenben az igényességre törekszik.
Visszanéztem a fiatalkori filmjeit. Csak nekem tűnt fel, hogy kísérteties volt a hasonlóság ön és Alain Delon között? Például a San Sebastian-i filmfesztiválon, amin mind a ketten ott voltak, ezt észrevették?
Persze, többek is! Alain Delonhoz érdekes élményem kötődik. A fent említett fesztiválon Delon, Vittorio Gassman és Alberto Sordi egy asztalnál pókereztek. Az ottani újságok mindennap címlapon hozták a velem készült interjúkat. Ismertek. – Gyere, Alessandro, pókerezz velünk! – invitáltak maguk közé. De sajnos az a hetvenhat dollár, amit költségtérítésként kaptam, ennyi volt a napidíjam, előző este – egy banális tévedésből kifolyólag – mind langusztára költöttem. Így úszott el annak a lehetősége, hogy játszótársa legyek világhírű sztároknak.
Idén volt Rózsa Sándor születésének kétszázadik évfordulója. Megünnepelte?
Rózsa Sándor 1813. július 16-án született. Bicentenáriumot ünneplünk sok-sok emberrel országszerte folyamatosan.
Oszter Sándor nevének szinte a szinonimája Rózsa Sándor! Nem unalmas, hogy egy bandita nevével mossák össze az önét?
Bandita? Megítélés kérdése. Rózsa Sándor mindennap imádkozott, sohasem káromkodott. Magyar hazafiként küzdött a szabadságharcban Kossuth oldalán, a rabolt értékeket mind szétosztogatta a szegények között. Kérdésre a válasz: nem unalmas, sőt büszkeség tölt el.
Sinkovics, Bessenyei, Oszter. Elképesztő orgánumok. Manapság miért nincsenek a szakmában ilyen gyönyörű hangok?
Montág Imre volt a beszédtanárom és professzorom a főiskolán. Van ma ilyen kaliberű beszédtanár? Nincs! A celebfront mindent felülír. Pünkösdi királyságok, meglőtt kékmadarak.
Száznál több film, színházi szerepek, szinkronok tucatjai, mégis mikor volt ideje ezek mellett egy üveggyárat igazgatni?
A nagyszüleim gyárosok voltak, ők szerényen molnároknak hívták magukat. Két malmuk volt, amelyeket 1949-ben államosítottak, kártalanítás nélkül. Két évig voltam a Parád Kristály Manufaktúra elnök-vezérigazgatója. Ezzel tisztelegtem a nagyszüleim előtt. Igaz, a hatszáz dolgozó és a huszonnégy órás felelősség egy idő után válaszút elé kényszerített: vagy technokrácia vagy színház, film.
A média sokat írt a vadászkastélyának eladásáról. A hirdetésében szó esik egy exkluzív lovagteremről is. Miért van szüksége egy színművésznek lovagteremre?
Az ingatlan már nem eladó. Nézőpont kérdése, ki mit ért exkluzív környezeten. Én inkább az igényességet kedvelem. A lovagterem meg a barátaimnak épült. Nem szoktam benne egyedül bolyongani.
Utolsó filmjét – Argo – kilenc évvel ezelőtt forgatta. Önt miért mellőzi jelenleg a filmes szakma?
Most forgatjuk, illetve kezdjük el az Argo második részét, tervbe van véve egy AVH-ról szóló film forgatása is, de visszatérve a kérdésére, az eltelt időszak alatt sokat forgattam külföldön mozifilmeket, amik Magyarországon is bemutatásra kerültek.
Ilyen elképesztő hangi adottságokkal önnek ki sem szabadna mozdulnia a szinkronból.
Túlságosan is felhígult a szinkronszakma. Régen a szinkronizálás az külön műfajt jelentett, a színész „felmondta” a szöveget. Vagy csak nem tudnak megfizetni – nevet.
Több évtizede példás házasságban él, miközben nők milliói hevertek a lába előtt. Mi a hosszú házasság titka?
A szeretet.
