
Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma krónikus, hullámzó tünetekkel járó állapot. Habár nem jár szöveti károsodással, a panaszok jelentősen ronthatják az életminőséget. A bél működését ebben az állapotban túlzott érzékenység, fokozott fájdalomérzékelés és rendellenes bélmozgás jellemzi. Szakértők szerint a betegség kialakulását több tényező befolyásolja, az étrendtől a stresszen át a bélflóra egyensúlyáig. Ugyanakkor azt, hogy a panaszok valóban az IBS tünetei-e, az orvosok csak kizárásos alapon tudják megállapítani, vagyis ha mindennemű szervi elváltozást tekintve negatív eredmények születnek.

Az IBS tüneteinek hátterében a bél-idegrendszeri tengely működészavara áll. Ez azt jelenti, hogy a bél fokozott érzékenységgel reagál olyan ingerekre, amelyek másoknál nem okoznak panaszt. A puffadás, a görcsök és a váltakozó széklet nem azért jelentkeznek, mert a bél beteg, hanem azért, mert túl intenzíven reagál. A tüneteket több tényező provokálhatja:
A panaszok sokfélesége abból adódik, hogy az IBS különböző típusokban jelentkezhet: van, akinek a hasmenés dominál, másoknak a székrekedés, illetve sokan vegyes tüneteket tapasztalnak. A fájdalom hol éles, hol tompa, hol egyáltalán nem jelentkezik – ezért nehéz kiszámíthatóan együtt élni vele.
Az IBS diagnózisa kizárásos alapon történik, mert jelenleg nincs olyan labor- vagy képalkotó vizsgálat, amely önmagában kimutatná. A szakorvos először kizárja a gyulladásos bélbetegségeket, a lisztérzékenységet, a fertőzéseket vagy az egyéb emésztőrendszeri betegségeket. A diagnosztikában fontos szerepe van a részletes kórelőzménynek:
A szakértők kiemelik: ha valaki fogyást, éjszakai hasmenést, lázat vagy vért tapasztal a székletben, az már nem IBS, hanem más betegség jele, ezért sürgős kivizsgálást igényel.
Az IBS kezelésének alapja a személyre szabott életmód. Nincs univerzális megoldás, de több bevált módszer jelentős javulást okoz. A diéta kiemelten fontos. A low-FODMAP étrend – amely kizárja a nehezen emészthető, fermentálódó szénhidrátokat – sok betegnél csökkenti a puffadást és a görcsöket. A laktóz és a glutén átmeneti elhagyása szintén segíthet, de mindig szakember útmutatásával.
A probiotikumok a bélflóra egyensúlyának javításán keresztül támogatják az emésztést. A stresszkezelés legalább ilyen fontos: az IBS egyik „motorja” a fokozott idegrendszeri érzékenység, ezért a relaxáció, a mindfulness, a jóga vagy a rendszeres testmozgás bizonyítottan csökkenti a tüneteket.
Gyógyszeres kezelésre akkor van szükség, ha a panaszok erősek vagy tartósak. Görcsoldók, hashajtók vagy hasfogók segíthetnek, típustól függően. Egyes esetekben a bélidegrendszer túlérzékenységét csökkentő enyhe antidepresszánsok is hatékonyak lehetnek – nem pszichés ok miatt, hanem a fájdalomérzet csökkentésére.
Az IBS nem veszélyes, de megterhelő állapot. A megfelelő életmód, az ételérzékenységek felismerése és a stressz csökkentése együtt sokat javít a mindennapi életminőségen.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.