Habár sokan gondolják úgy, hogy a gluténmentes étkezés egyhangú és tápanyagszegény, Szarka Dorottya dietetikus a következőkben alaposan megcáfolja ezt.
A Budai Allergiaközpont szakembere 27 féle gluténmentes lisztet hasonlított össze, melyből kiderül, hogy a gluténmentes étkezéssel is minden fontos tápanyag biztosítható a szervezet számára, ha megfelelően használjuk a gluténmentes liszteket az étrendünkben.
Szarka Dorottya több gyártó, forgalmazó termékét hasonlította össze, és rangsorolta őket a lisztek átlagos tápértéke alapján, az egyes tápértékeket 100grammra vonatkoztatva. A fehérje-, rost-, szénhidrát- és zsírtartalmat az alábbi gluténmentes lisztek esetében vizsgálta: amarántliszt, barnarizs liszt, burgonyaliszt, cirokliszt, csicseriborsóliszt, édesburgonyaliszt, gesztenyeliszt, hajdinaliszt, kendermagliszt, zsírtalanított kókuszliszt, kölesliszt, kukoricaliszt, zsírtalanított lenmag-, mák- és mandulaliszt, malangaliszt, napraforgómagliszt, nyílgyökérliszt, quinoaliszt, rizsliszt, szezámmagliszt, szójaliszt, tápiókaliszt, teffliszt, tökmag-, zab- és zöldbanánliszt. A kapott eredmény alapján, egyéni ízlés szerint mindenki eldöntheti, melyik lisztet, őrleményt építi be gyakrabban étrendjébe.
A legmagasabb zsírtartalmú (100grammban 20gramm) gluténmentes liszt a szezámmagliszt, ám a szezámmagolaj kellemes mellékhatása, hogy antioxidáns- és gyulladáscsökkentő hatása révén csökkentheti a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés kockázatát, cink tartalma segíti a kollagéntermelést, emellett kiváló magnézium- és kalciumforrás. Tejmentes étkezésben az egyik legjobb kalciumpótló, ha szezámmagot rendszeresen fogyasztunk.
A legtöbb fehérje (100grammban 55g) a tökmaglisztben található. Habár a tökmagolaj ismertsége kapcsán talán a tökmaglisztet inkább a zsírosabb kategóriába sorolnánk, ám a zsírtalanított változatnak valójában nagyon alacsony a zsírtartalma. Ez annak köszönhető, hogy elkészítése során a tökmagból hidegen kisajtolják az olajat. A liszt elkésztéséhez a megmaradt anyagot őrölik finomra, mely így ugyan zsírszegény, de kiváló növényi fehérje-, rost-, E-vitamin és magnéziumforrás.
100grammban egyaránt 86 g szénhidrátot tartalmaz a tápióka-, és nyílgyökér- és az édesburgonyaliszt is, bár e kategóriában rendszerint inkább a lista végén állókat szeretnék minél többen beépíteni az étkezésükbe. Ha a szénhidrátmennyiség csökkentése a célunk, akkor a legjobb választás a kendermagliszt (3,7 g), de e célból mandulalisztet (7,7 g) vagy máklisztet (7,8 g) is célszerű fogyasztani.
Napi 25-40 gramm rost fogyasztása ajánlott, ezt remekül fedezhetjük kókuszliszt használatával, mely a legtöbb rostot (100grammban 34gramm) tartalmazza a vizsgált gluténmentes lisztek közül. A kókuszliszt elkészítéséhez a kókusz fehér belsejét őrölik nagyon finom porrá. Sokak kedvence, hiszen amellett, hogy remek rostforrás, ún. MCT (közepes láncú triglicerid) zsírsavakat is tartalmaz, melyekről köztudott, hogy megkerülik a nyirokrendszert, s a (többi zsírsavval ellentétben) véráram útján közvetlenül a májba jutnak. Ennél fogva könnyebben emésztődnek, így emésztési problémák, epe-, illetve hasnyálmirigy-betegségekben előnyös hatásúak. A közepes láncú zsírsavaknak továbbá antivirális, antibakteriális és gombaellenes hatást is tulajdonítanak.
Legyen szó akár gluténmentes, akár gluténtartalmú gabonákat is tartalmazó étrendről, a cél, hogy szervezetünk minden fontos tápanyaghoz, ásványi anyaghoz és vitaminhoz hozzájusson az étkezések során. Ennek érdekében fontos a kiegyensúlyozott, változatos étkezés, illetve figyelembe kell venni az életkor és az életmód alapján az egyéni napi energiaszükségletet is. Ilyen esetben – különösen, ha egyéb betegségek is fennállnak – javasolt dietetikus segítségét igénybe venni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.