Végvár a történelem viharában: ismerd meg a cseszneki vár viszontagságos sorsát

A Bakony lágyan hullámzó lankái között, egy meredek sziklaszirtre épülve magasodik a cseszneki vár, melynek romjai ma is lenyűgöző látványt nyújtanak. Ez a középkori erődítmény amellett, hogy elbűvölő, festői kirándulóhely, egyben az évszázadok viharait túlélő, kőbe vésett történelmi krónika is. Története a tatárjárás utáni nagy várépítési láz idején, a XIII. században kezdődött.

A cseszneki vár kezdetei és a Garaiak fénykora

A cseszneki várat a Bána nembeli Cseszneki Jakab királyi kardhordozó emeltette 1263 körül. A helyszínválasztás zseniális volt, hiszen a sziklacsúcs kiválóan alkalmas volt a védelemre, és a stratégiai fontosságú, az Alföldről Győr felé haladó „sóút” védelmét is szolgálta. A vár első írásos említése 1281-ből származik. Bár az erősség többször is gazdát cserélt, egy rövid időre még a rettegett Csákok is elfoglalták, a XIV. század végén került legjelentősebb tulajdonosaihoz: a Garai családhoz.

Csesznek Zsigmond király ajándékaként került a Garaiak birtokába. Ők voltak azok, akik a kezdeti, belső tornyos kővárat egy pompás gótikus lovagvárrá alakították át, ezzel az erődítményt annak fénykorába emelve. A címeres kőtöredékek, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek, ma is tanúskodnak a nádorok gazdagságáról és az épület hajdani szépségéről.

Végvár a török kor viharaiban

A XVI. század közepén, a török hódítás idején a cseszneki vár stratégiai szerepe felértékelődött. Veszprém eleste után az ország egyik kiemelkedő végváraként funkcionált, és a magyar védelmi vonal első vonalába került. A vár legendás kapitánya, Wathay Lőrinc vezetésével vette fel a harcot a törökökkel, ám a férfi sorsa tragikusan ért véget: 1573-ban, egy tivornyát követően, egy régi ágyút akart elsütni, de a löveg felrobbant és megölte őt. A különös baleset ellenére a vár viszonylag sokáig tartotta magát, de Győr eleste után, 1594-ben török kézre került. Négy évvel később azonban sikeresen visszafoglalták.

A Rákóczi-szabadságharc idején a vár fontos lőszer- és élelmiszerraktárként szolgált a kurucok számára, sőt, még börtönként is funkcionált. A császári csapatoknak csak hosszas ostrom után, 1709-ben sikerült bevenniük.

A romlás és az újjászületés

A háborús idők elmúltával a vár hadászati jelentősége megszűnt. Az Esterházy család birtokába került, akik barokk kastéllyá alakították át, kényelmes lakhellyé szelídítve a zord kőépítményt. Az 1810-es móri földrengés, majd egy 1820-as villámcsapás okozta tűzvész azonban végleg romba döntötte az erősséget. Az egykor fényes épület helyén csak romok maradtak, végül a természet visszahódította az egészet.

A XX. század közepén, az 1960-as években régészeti feltárások kezdődtek, amelyek a 90-es években új lendületet vettek, és a vár lassan újjászületett. Napjainkra Csesznek vára a Bakony egyik leglátványosabb nevezetessége. A kalandvágyóknak érdemes kipróbálniuk az ország első via ferrata útvonalát is, amely 2013-ban nyílt meg a vár közelében.

A cseszneki vár látogatása igazi időutazás, mely során a múlt pillanatai elevenednek meg a gyönyörű környezetben. Egykor lovagok és hősök lakták, ma pedig a látogatók gyönyörködhetnek a Bakony erdeinek és a mélyben fekvő Csesznek falunak a fantasztikus panorámájában.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: