Ritka, húsevő növényeket mutatnak be a Szegedi Füvészkertben

A Rovarfogó növények napját szeptember 18-án, vasárnap rendezik a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében, az érdeklődőknek több ismert és néhány ritkább szárazföldi húsevő fajt és fajtát is bemutatnak - adta hírül az MTI.

A növényvilág ragadozói, a rovarfogó növények mindenhol megélnek a Földünkön, még a legkedvezőtlenebb élőhelyeket is benépesítik rendkívüli alkalmazkodóképességüknek köszönhetően.

Tápanyagszegény élőhelyeket hódítottak meg, nitrogén- és foszfor szükségletük egy részét különböző állatok, apró rovarok, kétéltűek, sőt akár rágcsálók fogságba ejtésével, és megemésztésével fedezik. Minden esetben a növények levele módosult csapdává, ám azok az egyes nemzetségek esetében más és más módon lépnek működésbe.

A trópusokon honos kancsókák (Nepenthes) például fákra kúszó, kancsó alakú csapdát fejlesztenek, és a kancsó belsejébe csalogatott rovart enzimeket tartalmazó folyadékkal emésztik meg. A kürtvirágok (Sarracenia) veremcsapdái a talajszinten ülnek, és tölcsérszerűen felnyúló, vadászkürt formájú leveleikkel ragadoznak.

A szó szoros értelmében ragadozó növények a hízókák (Pinguicula) és a harmatfüvek (Drosera), melyek a légypapírhoz hasonló rovarfogó technikát fejlesztettek ki. Leveleik felülete ragacsos váladékot és emésztőenzimeket termelő mirigyszőröket tartalmaz, melyek kíméletlenül foglyul ejtik a kisebb rovarokat.

Mozgásra képes csapdával rendelkezik a vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). Levele nyugalmi állapotban olyan, mint egy nyitott könyv, mely azonban villámgyorsan összecsukódik, és csapdába ejti a felületén sétáló rovart, ha az egymás után több érzékelőszőrt is megérint.

A Szegedi Tudományegyetem Füvészkert rovarfogó gyűjteményében a legismertebb húsevő növények - a kürtvirágok, kancsókák, vénusz légycsapója, rencék és a harmatfüvek - képviselői testközelből is megfigyelhetők. Vasárnap a látogatóknak néhány igazi ritkaságot is bemutatnak a szakemberek. Látható lesz az ausztrál kancsóka (Cephalotus follicularis), a kobraliliom (Darlingtonia californica) és a guyanai napkorsó (Heliamphora nutans) is.

A Rovarfogó Növények Napja ideje alatt az érdeklődők mikroszkópon keresztül figyelhetik meg a csapdák felépítését, megtudhatják hol élnek és pontosan milyen életmódot is folytatnak az egyes fajok. A kicsiket ügyességi játékokkal, kézműves foglalkozásokkal várják.

Akik otthonukban szeretnének rovarfogó növényt nevelni, a helyszínen vásárolhatnak ilyet, és tartásukkal kapcsolatban szakemberektől kaphatnak segítséget. A vállalkozó szelleműek akár be is rendezhetik saját, a növény számára optimális viszonyokat biztosító floráriumukat, üvegbe zárt minikertjüket.