Tíz ok, amiért idén ősszel beleszerethet Gyulába

Gyula egy megkapóan szép kisváros, melynek fő vonzereje épp abban rejlik, hogy nem egy "fő" vonzereje van. A hangulatos utcák, a fürdők, a remek éttermek és cukrászdák, a múzeumok, és a helyiek kedvessége mind hozzájárulnak a város szerethetőségéhez. Nemrégiben megnéztük magunknak Gyulát, most pedig tíz pontban megmutatjuk, szerintünk miért érdemes még idén követniük a példánkat.

Mert az Aquapalotában felfelé is lehet csúszdázni

Egy átstrandolt nap után biztosan állíthatjuk: Gyulán megtalálja a számítását az is, aki fájó tagjait áztatná gyógyvízben, és az is, aki extrém módon száguldozna csúszdákon és az is, aki azt szeretné, hogy a gyerkőc sok kis barátot találjon a strandon. Az Aquapalotában az országban egyedülálló módon akár felfelé is lehet csúszni a csúszdán. A Várfürdő gyógyvize pedig mozgásszervi megbetegedésekre és balesetek utáni rehabilitációra alkalmas.

A Várfürdő egyébként a gyógyító víz és az itt elérhető kezelések mellett leginkább a buja növényzet miatt tetszett nekünk. Boros László, a fürdő vezérigazgatója saját magát növénymániásnak nevezte, és bevallása szerint ő sem számított rá, hogy ennyire népszerű lesz a Várfürdő kertjének sokszínűsége. Mivel a fürdő nagyon népszerű, ezért azt javasolnánk, hogy aki a belső békéjét igyekezne megtalálni vízben ücsörgés közben, az ne ide jöjjön.

Mert Gyula az egyik legvirágosabb város Európában

Gyulán nem csak a Várfürdő virágos, hanem az egész város. 2005 óta Gyula minden évben díjazott a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen, amit 2013-ban meg is nyert. Így 2014-ben Gyula képviselte Magyarországot az európai bajnokságon, melyen arany minősítést nyert.

Mert a várat és az Almásy-kastélyt meglátogatni olyan, mint egy időutazás

A Gyulai Vár és az Almásy-kastély – utóbbiról itt és itt írtunk bővebben – interaktív kiállításának tematikájában felfedezhető némi párhuzam. Így, ha az ember először meglátogatja mondjuk a várat, és utána a kastélyt, akkor olyan érzése támad, mintha ugrott volna kétszáz évet az időben.

A várban megnézhetjük, mivel és hogyan harcoltak a magyarok a törökök ellen az 1500-as évek közepén, a kastélyban pedig láthatjuk, mivel harcoltak a magyar vitézek a '48-as szabadságharcban. De nem csak a harcmodort, az öltözködést és a bútorok stílusát is érdemes összevetni: összehasonlíthatjuk például azt is, hogyan éltek az uradalom legfontosabb hölgyei a 16. században, és a 18-19. században.

Mert itt századfordulós enteriőrben is fagyizhatunk

A Százéves cukrászda, – ami valójában nem száz, hanem közel 180 éves –, az ország második legrégebbi cukrászdája a Budai Várnegyedben található Ruszwurm után. A nemrégiben teljesen felújított homlokzat mögött – néhány apróságot leszámítva – azt az enteriőrt és hangulatot találjuk, mint amilyet az 1800-as években találtunk volna. Még a cukrászdában dolgozók is korhű egyenruhában végzik munkájukat.

A klasszikus édességek mellett különlegességekkel is foglalkoznak. Mi például életünkben először itt hallottunk a Kongó-tortáról, mely valamelyest a Dobos-tortához hasonló, de valamiért nagyon kevés helyen készítik. Kapható itt kézműves bonbon, és igazi, főzött fagylalt is. A cukrászda tulajdonosának terveiben szerepel egyébként egy csokoládé-élményközpont megnyitása is, ahol akár egy bonbon-készítő tanfolyamra is be lehet majd nevezni.

Mert itt él a történelem

Gyula egy mesélő város. Fájdalmas pont a gyulaiaknak, hogy az ország három végvárából kettőnek a történetét halhatatlanná tette egy-egy nagyszerű író: Gárdonyi Géza Eger váráét és Zrínyi Miklós Szigetvárét; de Gyula várának történetéről nem született hasonló mű. Talán ezért is tekintik küldetésüknek, hogy tudatosan ápolják Kerecsényi kapitány, és az ő kétezer katonájának emlékét. És rehabilitálják a várkapitányt, akiről a történelem órákon általában csak annyi hangzik el, hogy feladta a várat. Az nem, hogy azért, mert a végletekig humánus ember volt és nem akart szenvedést okozni a katonáinak, a küzdelem pedig teljesen reménytelen volt.

De nem csak Kerecsényi László emlékét őrzik ennyire elevenen, az embernek az a benyomása, hogy Gyulán folyton történt valami, minden utcasarkon állt valaki, aki később eldöntötte az ország sorsát. És ha a falak, melyek között oly sokan megfordultak történelmünk nagyjai közül – Petőfi Sándor, Erkel Gyula, Munkácsy Mihály, császárok és császárnék – nem is, de helyiek mesélnek, méghozzá úgy, hogy azt nem lehet megunni.

Mert olyan temploma van, amiből nem sokat látni az országban

A török idők és az azt követő harcok megtizedelték a város és a környék lakosságát. 1715-től, mikor helyreállt a béke, ideköltözött néhány román család, hogy részt vállaljanak a kastély körüli teendőkben, illetve elkezdtek szisztematikusan német családokat betelepíteni a városba. Gyulán a magyar római-katolikusok, a német reformátusok és a román ortodoxok konfliktus nélkül éltek együtt a századok során, és a mai napig megtalálható és látogatható mindhárom vallás temploma.

Az ortodox templomba mindenképpen érdemes bekukkantania még annak is, akit nem különösebben érdekel a téma, mert nagyon szép, és nem sok ilyet látni Magyarországon. Helyi idegenvezetők nem csak arról tudnak mesélni, hogy Gyulának milyen román vonatkozásai vannak, és milyen volt a '48-as szabadságharc. Akit érdekel például az aradi vértanúk története részletesebben is, az csoporttal átmehet Romániába, Aradra, egy egynapos kirándulásra.

Mert itt a rádiótól a kolbászon át Erkel Ferencig mindennek és mindenkinek van múzeuma

Gyulán található az ország egyetlen, szisztematikus rádiótörténeti kiállítása, mely a rádiózás hőskorát, az 1924-1964 közötti időszakot mutatja be. De találunk Húsipari történeti kiállítást is, ahol megtudhatunk mindent a gyulai és csabai kolbászokról, és meg is kóstolhatja őket.

De megcsodálhatók a Himnusz zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek és családjának személyes tárgyai az Erkel Ferenc Emlékházban, és ha már megnéztük, miként élt a zeneszerző, a Ladics-házban szemügyre vehetjük egy 19. századi polgári család életmódját is.

Mert földön, vízen és levegőben is bejárható

Ha éppen nincs kedvünk ahhoz, hogy gyalogosan járjuk be a várost, számtalan guruló vagy úszó alkalmatosság közül választhatunk, ami elvisz minket. Van airwheeles városnézés, felülhetünk Thomasra, a kismozdonyra, bringóhintózhatunk, bérelhetünk kerékpárt, vagy akár hajós kirándulásra is mehetünk. Ez utóbbi a Szanazugból indul, mely a Körösök összefolyásának pontja, és ahova eljuthatunk Gyuláról öt perc alatt autóval, de akár a kismozdonnyal is.

Mert a Tószínpad földöntúli élmény

Érdemes megnézni a Várszínház programját, mielőtt Gyulára látogatnak, mert a Gyulai vár melletti csónakázó tavon felépített Tószínpad igazán egyedi koncerthelyszín. Ottjártunkkor az Al Di Meola trió zenélt, koncert közben a békák halkan brekegtek a tóban. Mindehhez a vár adja a hátteret – az éjszakai kivilágítás miatt a mellette elhaladó emberek sziluettje árnyjátéknak látszik a nézőtérről.

Az, hogy a színpad a víz felett van, biztosítja, hogy tökéletes legyen az akusztika. Plusz pont, hogy a nagyobb programok előtti napokban szúnyogot irtanak, úgyhogy abbéli félelmünk, hogy a tóparti koncert eredménye egy végeláthatatlan vakaródzás lesz, teljesen alaptalannak bizonyult.

Mert esténként nincs is jobb, mint a Rondella-teraszon ücsörögni

Ha éppen nincs koncert, a vár tövében a Rondella-teraszon ücsörögni is nagyon jó. Hétvégente táncolós, bulizós élőzenés koncertek vannak a terasz melletti színpadon.

Ideális befejezése egy jövős-menős, úszós, biciklizős vagy múzeumos napnak leülni ide egy pohár bor mellé, zenét hallgatni, és ha maradt még egy kis energiánk, akkor táncolni egyet.

A cikk szerzője a gyulai TDM szervezet meghívására járta be Gyula látványosságait.