Sokkal könnyebben lehet vért adni, mint gondolnánk!

Adj vért, és ments meg három életet! – szól a szlogen, sokan mégis ódzkodnak attól, hogy donorrá váljanak. A Bors a szeptember 3-ai országos sör-virslis Retro-véradás kapcsán a legnagyobb tévhiteket gyűjtötte össze dr. Nagy Sándorral, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettesével.

Kinek is adhatnék?

Bár a 0-s bárkinek adhat, az A-s és a B-s pedig támogathatja az AB-vércsoportút, a szakemberek arra törekszenek a vérelosztásnál, hogy minden beteg a saját vércsoportjából kapjon. Nem szerencsés ugyanis, hogy egyes vércsoportok, például a ritkábban előforduló 0-sok hátrányba kerüljenek azért, mert a vérüket feldolgozás után más vércsoportúaknak adták.

Étlen-szomjan

Csak vérvétel előtt tilos enni, véradást megelőzően kötelező táplálkozni. Igaz, a zsíros ételeket célszerű mellőzni, mert a zsír gyorsan megjelenik a vérplazmában, ami korlátozhatja annak felhasználhatóságát, és természetesen ittasan sem lehet az emberből donor.

Nincs időm

A művelet alig egy óra, két vér­- adás között legalább 56 napnak kell eltelnie.

Nem éri meg

Semmi sincs ingyen – holott éle­tünk során nagy valószínűséggel kerülünk olyan helyzetbe, amikor mi, vagy a szeretteink szorulnak más vérére. A térítésmentes véradás mögött többek közt az áll, hogy ha valaki pénzt kap a véréért, az növelheti az esetleges kockázatok elhallgatását, mely nem kívánt veszélyforrás.

Félek a fertőzéstől

Negyven évvel ezelőtt még újrafertőtlenítették a véradáshoz igénybe vett tűt, mára azonban kizárt a fertőzésveszély: csakis steril, egyszer használatos eszközöket használnak a szakemberek.

Sose fogy el

Eddig is volt, ezután is lesz bőven véradó. Az aktív véradók kiöregedése (a felső korhatár 65 év) és halála, valamint a nyári szabadságok mind visszavetik a vérkészleteket. Ráadásul az igények egy picit mindig magasabbak az elérhető mennyiségnél, bár a valós felhasználást – egyelőre – sikerül teljesíteni. A magyar lakosságnak évente alig három százaléka megy el véradásra.

Elsőbbséget élvezek

Majd, ha önmagamnak adhatok vért, utána adok másnak is! Nos, hazánkban van lehetőség autotranszfúzióra, azaz bizonyos műtétek, például ortopédiai beavatkozások előtt levetethetjük, majd a beavatkozáshoz felhasználhatóvá tehetjük a saját vérünket. Arra azonban nincs mód, hogy a fiatalon leadott vérünket öregkorunkban felhasználhassuk, mivel a vér legfeljebb öt hétig tartható el.

Adok, akinek akarok

Szeretteinknek is gyűjthetünk vért, bár az irányított véradásnál nem létezik vércsoportcsere, az érintettel megegyező vércsoportú felajánlóra van szükség. Ennek ellenére a vérünkkel mindenképpen segítünk, például azokon, akiknek nincsenek hozzátartozóik, hogy támogathassák őket… A fővárosban legkésőbb egy-két, vidéken négy-öt nappal a kitűzött műtét előtt adhatunk vért a szerettünk javára.

Bárcsak adhatnék!

Kifogásokból Dunát lehet rekeszteni. A nem inzulinfüggő cukorbetegek bizonyos feltételek mellett, orvosi engedéllyel adhatnak vért, a tetováltak pedig a tetoválás után fél évvel szintén. Vegetáriánusok ugyancsak adhatnak vért, az pedig senkit se tartson vissza, hogy nem ismeri a vércsoportját, mert minden típusú vérre szükség van, ráadásul a véradás előtti ujjbegyszúrást követően közlik vele azt.

Ezek a mai fiatalok!

Számos vád éri az új generációt, hogy csak a pénz hajtja, ám ez a szakemberek szerint nem igaz. A mai fiatalok életében egyre meghatározóbb az önkéntesség, a közös felelősségvállalás, melynek része a véradás. Arról nem beszélve, hogy a szüleik jó példája ragadós lehet.