Siófoki taxisgyilkosság - István: Kivégzést érdemelnek  az édesapám gyilkosai!

Egy embert öltek meg, de egy egész család életét tették örökre tönkre a 22 évvel ezelőtti siófoki taxisgyilkosság elkövetői. Az üggyel akkoriban kiemelten foglalkozott a sajtó, ám a Szegedi Törvényszék január végi közleménye régi sebeket tépett fel. Ez arról szól, hogy az életfogytiglani börtönre ítélt S. Zoltánt feltételesen sem engedik szabadon.

„Iszonyatot keltő módon” öltek

A 35 éves K. Istvánt a 25 éves S. Zoltán és H. K. nevű 21 éves társa intette le Siófok belterületén 1998 januárjában. Egy elhagyatott helyre vitették magukat, ahol felismerhetetlenségig összerugdosták a taxis fejét, és elvették a 12 ezer forintját. A bíróság szerint a vádlottak „iszonyatot keltő módon” követték el tettüket, amiért életfogytiglani, illetve 14 évi szabadságvesztésre ítélték őket. H. K. azóta már szabadult is a börtönből.

Az áldozat egy Balaton környéki településen élt. A gyermekei közül a kis Isti még csak 12, a húga pedig 9 éves volt. A Borsnak több mint két évtizeddel apjuk tragikus elvesztése után emlékeztek vissza a gyerekkorukat beárnyékoló tragédiára.

Nagyon sírtam azon az estén, amikor a rendőrök értesítették édesanyámat a hírrel. Másnap reggelre elfelejtettem, azt hittem, hogy csak egy rossz álom volt, de az iskolában mindenki sajnálkozni kezdett. Akkor jöttem rá, hogy nem álom volt, amikor szembesítettek a történtekkel – mondta a Borsnak a most 33 éves István.

Aláírásokat gyűjtöttek a halálbüntetésért

A gyerekek sosem látták személyesen apjuk gyilkosait, de az édesanyjukat borzasztóan megviselte, amikor a bíróságon a szemükbe kellett néznie.

– Rosszul lett, amikor a folyosón meglátta őket. A mosdóba érve a tükörben vette észre, hogy szó szerint bele­őszült a sokkoló pillanatba. Az ítéletet nagyon kevésnek tartottuk, a családunk még aláírásokat is gyűjtött a halálbüntetés visszaállításáért – magyarázta a gyászoló gyermek, akit a hét éve kialakuló pánikbetegsége miatt borzasztóan megviselt, hogy az apja haláláról szóló híreket adták ismét a tévében.

– A búcsúztatásán rengeteg kollégája gyűlt össze, nagyon szerették. Sosem felejtem el a megnyugtató hangját. A gyilkosok soha nem kértek bocsánatot, de most már ne is tegyék.

Hét éve édesanyánkat is elveszítettük. Apánk halála óta sajnos szívbetegséggel küzdött – tette hozzá az árván maradt férfi. Mint mondja, a szabadulás helyett halálbüntetést kívánna az elítéltnek.

Borsot szórtak a nyomaikra

A Forró Nyomon 1998. februárjában leadott adásában részletesen foglalkoztak az egy hónappal korábbi bűnüggyel. A taxis 800 forintot kért a fuvarért, a kapott ezrest egy kis köteghez tette, majd zsebre rakta. H. K. erre könyökkel arcon vágta, S. Zoltán pedig hátulról fojtogatta. István minden erejével próbált ellenállni, de esélye sem volt. Végül kihúzták a kocsiból, s kegyetlenül halálra rugdosták. Az áldozat, vagy ahogy a taxisok egymás között hívták, az „590-es” temetésén több ezer kollégája vett részt. 

Én nem gyilkolni indultam, ez egy szerencsétlen baleset, hogy így alakult– mondta a már szabadult H. K. az akkoriban induló műsorban.

Az elkövetők menekülés közben még borssal is beszórták az autót, hogy a nyomkereső kutyák ne fogjanak szagot, de végül nem tudtak túljárni a hatóságok eszén.

Az áldozatot a gyermekei, ikertestvére és a húga örökké gyászolja.