Ma lenne 12 éves a meggyilkolt Szita Bence

Zarándokhely lett a kegyetlenül kivégzett kisfiú sírja. A Bors elkísérte a temetőbe a megtört édesanyát, Szilvit.
Zarándokhely lett a kegyetlenül kivégzett kisfiú sírja. A Bors elkísérte a temetőbe a megtört édesanyát, Szilvit.

Égnek a mécsesek Szita Bence édesanyjának sántosi otthonában. A falakon fényképek, rajzok lógnak mindenfelé, a házat átjárja az elhunyt kisfiú emléke. Bence szobája érintetlen, az ágyán éppen úgy van kedvenc párnája és sapkája, ahogy hagyta.

– Szükségem van arra, hogy körülvegyenek Bencus kis dolgai – mondja Szilvia könnyes szemmel. – Azt tanácsolták, hogy tegyem el őket és ne gondoljak egyfolytában a sok szörnyűségre, amit tettek vele, de pont abba roppantam bele, hogy erős akartam lenni.

Ünnep helyett mécses

A gyászoló édesanya őszintén elmeséli, hogy sokszor napokig nem tud aludni, bezárkózva él, nem is várja el, hogy mások megértsék a fájdalmát. Csak akkor derül fel az arca, ha szóba kerül, milyen izgatott volt Bence a szülinapja előtt.

– A banántorta volt a kedvence, mindig azt kért születésnapjára. Nagy családi körben ünnepeltük, én egész nap főztem-sütöttem, és gyerekzsivajtól volt hangos a ház.

Szilvia később megengedi, hogy együtt menjünk ki a temetőbe Bence sírjához. A síremléken plüssállatok, játékok és mécsesek sorakoznak. – Az ország minden tájáról jönnek a sírjához, főleg játékokat hoznak. Sokan, ha a hozzátartozójukhoz jönnek a temetőbe, Bence sírján is gyújtanak egy gyertyát. Nem ismerem őket, de jól esik, hogy sokan gondolnak rá – mondja Szilvia.

Aztán elcsöndesül, gyermeke fényképét simogatja és zokogásban tör ki. – Bárhová megyek, Bencus mindenhol ott van. Ez már örökké így lesz…

Angyalkák a polcon

Bence nevelőapjához, Gyöngyi Sándorhoz is elmentünk. Ő Felsőmocsoládon emlékezik a kisfiúra a születésnapján. A szobában egy polc, tele angyalokkal. Meg egy bontatlan energiaital, amit a kisfiú a zsebpénzén vásárolt, de már nem tudta meginni. A nevelőapának az villan be a leggyakrabban, ahogy Bence fut felé és már messziről kiáltja: apa, apa képzeld, mi történt az iskolában!

– Sosem parancsoltam rá suli után, hogy üljön le tanulni. Hagytam egy kicsit játszani, hogy gyerek is legyen, vagy fociztunk. Amíg én vacsorát főztem, ő megírta a leckét – emlékszik Sándor.

Sosem feledi...

Bence nővére, Lilla tartja a lelket szüleiben, miközben neki is meg kell küzdenie kisöccse kínzó hiányával. – Előttem van, ahogy elfújja a gyertyát és cinkos tekintettel kíván valamit – mondja a testvér. – Ezt a képet sohasem feledem. Soha…

P. Erika brutálisan időzített

Döbbenetes, de P. Erikának, aki tettestársaival, B. Józseffel és K. Józseffel kivégezték a kisfiút, pont aznap volt a születésnapja, amikor a rendőrségen bejelentette, nem találja a gyereket.

– Bementünk mi is a rendőrségre, már elmúlt éjfél és a rendőr megjegyezte annak a nőnek: boldog születésnapot, hölgyem! Utólag jutott eszembe, hogy lehet, hogy ez a brutális gyilkosság volt az ajándéka. Még jobban elborzaszt, ha kiderül, hogy szándékosan időzítette erre az időpontra Bence megölését – idézte fel a szörnyű estét Bence nővére, Lilla.