Kevesebb csontot eszünk a virslivel

Húsipari melléktermék, mégis ott van szinte minden virsliben és párizsiban. A csontokról lefejtett húsokkal némi csont is kerül a termékekbe, és ugyan tilos a hústartalomhoz számolni, egyes gyártók mégis így tesznek a csomagoláson. Az úgynevezett mechanikusan lefejtett húst az ipar MSM-nek nevezi, ami egyébként a készítmény fehérjetartalmát növeli. Ez szintén fontos, mert több húskészítménynél minőségi kritérium az elegendő fehérjemennyiség.

Április közepétől egy újabb szigorú módosítás veszi elejét a húsmennyiséggel való „játszadozásnak”. Bár amióta a Magyar Élelmiszerkönyvet 2017-ben módosították, több termék minősége is sokat javult: a párizsi, virsli esetében a minimum hústartalmat 51 százalékra emelték, a csemege debreceni hústartalma 45 százalékról 55-re emelkedett, a sütni való kolbászé 50-ről 65-re.

Kikötötték, hogy az MSM-et külön kell jelölni, és párizsiban nem lehet belőle több tíz százaléknál. A mostani változtatással azonban lehetőség lesz lemérni, a valóságban mennyi csontmaradvány kerül a húsunkba: azt ugyanis a termékek kalciumszintje elárulja.

– Az újdonság lényege az, hogy immár egy-egy kész húsáru laboratóriumi vizsgálatával is lehetséges lesz megbecsülni, hogy átlépi-e a határértéket a benne lévő, mechanikusan lefejtett hús mennyisége. Erre a termék kalciumtartalma ad becslési alapot  – magyarázta a Borsnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

Eddig a mennyiségi előírások betartását csak úgy tudta ellenőrizni a hatóság, ha kiment a feldolgozóüzembe, és végigkövette a gyártást, ami hosszadalmas folyamat volt. Ám most már a kész termékek esetén is tudnak lépni a hatóságok, mégpedig az adott termék kalciumszintjének mérésével. Az ugyanis magasabb lesz a termékben, ha valóban manipulálták, mint a tiszta húsú árucikkekében.