Fejlődő autózás – A reteszelhető váltótól a 8 fokozatú automatáig

A Skoda napjainkban a kor legmodernebb sebességváltóit használja, mitöbb, a cégcsoport a csehországi Vrchlabiban egy komplett váltógyárat üzemeltet, ahonnan minden márkájuk megkapja a szükséges erőátviteli egységet.

De a sebességváltás nem volt mindig olyan egyszerű, mint napjainkban. A Laurin Klement első, Voiturette A-modelljén 1906-ban például a vezető mellett jobb oldalt volt található egy kar, közel a kézifékhez, mely segített a három fokozat kapcsolásában. Az egyes fokozatokban egy reteszelő csavar segítségével lehetett rögzíteni a kart. Az autók hamar zárt karosszériát kaptak, ugyanakkor eléggé keskenyek voltak ahhoz, hogy elegendő hely jusson a váltókar beépítésére, így azok megmaradtak a karosszérián kívül, az autó oldalán. Erre kiváló példa az SG modell 1913-ból.

Az 1920-as években az autók utastere kezdett kicsit méretesebb lenni, így a váltókar is bekerült ide. Ebben az időben Csehszlovákiában még a bal oldalon vezettek jobbkormányos autókat, így a Skoda 110-ben például a váltókar a padló közepén kapott helyet. Az 1937-es Skoda Popular Monte Carlo egy háromsebességes váltót ka­pott. Ebben az időben már megjelentek ugyanak­kor a négysebességes váltók is. Érdekes újdonság volt, hogy a kapcsolási rajz is megjelent a váltókaron.

A hatvanas évek slágermodellje, az Octavia nagy változást hozott, hiszen a padlóról a kormányoszlopra került át a váltókar, aminek elsősorban ké­nyelmi okai voltak, hiszen így a két különálló ülés helyett nagy, ké­nyelmes üléspadokat is szerelhettek az autóba előre. Úgy tűnik mégsem vált be a kormányváltós megoldás, hiszen az 1000MB modellben, 1966-ban a kar visszakerült a padlóra, egy hosszú vékony pálcaként. A kapcsolási pontossága ugyanakkor hagyott némi kívánnivalót maga után. A Skoda 125 L a váltás mi­nőségét igyekezett javítani, amikor a padlóra helyezett váltókar már puhább műanyag gombot kapott. Így viszont a kapcsolási rajzot a szélvédő belső felére kellett ra­gasztani. Az első Skoda, ami automata sebességváltóval is elérhető volt, az az 1996-os Octavia. Ez a váltó akkor még mindössze négysebességes volt.

Napjaink legmodernebb Skodájában, a Karoqban többféle sebességváltót kínál a gyár, hiszen az autó kapható öt- vagy hatsebességes manuális, vagy hat- és hétsebességes automata váltóval. Ezek közül egyes darabok a csehországi üzemben készülnek. A DQ200 jelzésű váltó 352 darab alkatrészből áll, duplakuplungos, így a váltás akár milliszekundumok alatt is végbemehet.

Manapság egyre többen kedvelik meg az automata váltókat, melyek jelentősen komfortosabbá teszik a vezetést, és nem okoznak már többletfogyasztást sem. Egyes gyártók automata váltói már nyolc fokozat közül választják ki a megfelelőt, és gombnyomásra változtatható bennük a program a komfortostól a gazdaságoson át a sportos karakterig.