Aszpirin rezisztencia - amikor az aszpirin nem véd az infarktustól

Sokan vannak, akik egy esetleges szívinfarktus vagy stroke megelőzése gyanánt alacsony dózisú aszpirint szednek, mely köztudottan –vérlemezke- thrombocyta aggregáció gátló hatással is rendelkezik.

Azonban vannak olyanok, akiknél a kívánt eredmény elmarad, és mégis kialakulnak életveszélyes vérrögök.

A szív-és érrendszeri thrombotikus problémák védelmében sokan szednek alacsony dózisú aszpirint, mivel bizonyítottan véd a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen. Ennek oka, hogy a benne található acetilszalicilsav gátolja a vérlemezkék összecsapódását (aggregációt), így csökkenti a thrombusok kialakulásának kockázatát. Sajnos létezik egy olyan állapot, melynek fennállásakor a készítmény hatástalannak bizonyul- ezt nevezzük aszpirin rezisztenciának- ebben az esetben az illető hiába szedi akár minden nap a gyógyszert, a szívinfarktus/stroke ugyanúgy veszélyezteti (legfeljebb a mellékhatások valószínűbbek – ami aspirin esetében nagyon gyakori).Az aszpirin rezisztens betegekben az acetilszalicilsav nem, vagy csak jóval nagyobb dózisban csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot.

Az aszpirin hatástalanságának/csökkent hatásának leggyakoribb lehetséges okai

• más, kóros véralvadási folyamatok erősebb hatást gyakorolnak a szervezetre, mint az aszpirin
• véredényekben lévő plakk, mely fokozza a gyulladást és a vérlemezkék összecsapódását
• az aszpirin „túl kevés”, erősebb hatású készítmény szükséges (vagy mellette még egy másik szer)
• más gyógyszerek gátolják az aszpirin hatását (pl. NSAID)
• nem alkalmazza rendszeresen

(A fenti említetteken kívül még kb. 15 oka van a jelenségnek, de ezek túlzottan biokémiai/patobiokémiai magyarázattal rendelkeznek, ezért ismertetésüktől eltekintünk).

Honnan tudom, hogy hatástalan nálam az aszpirin?

"Az aszpirinre való „válaszadási képtelenség” ,a non-responsio jelenségét és magyarázatát az utóbbi években kezdték részletesen tanulmányozni. Ezek alapján megkülönböztetünk ún. laboratóriumi non-responsiot, amikor laboratóriumi módszerekkel ki lehet mutatni a jelenséget. Emellett létezik klinikai non-responsio is, amikor ugyan nem tudjuk bizonyítani, de a betegnek ismételten jelentkezik „eseménye” stroke vagy infarktus képében" - mondja prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Az aszpirin rezisztencia ma már speciális laborvizsgálattal bizonyos valószínűséggel kimutatható.

"Hogy megtudja, mennyire védi önt az aszpirin a stroke vagy a szívinfarktus ellen, célszerű egy speciális laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni" - tanácsolja prof. Blaskó György.- "Ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges, mely után rövid időn belül kiderül az eredmény. A vizsgálat lényege, hogy levett vért egy speciális készülékbe rakják, majd figyelik, hogy a benne lévő, reagensekkel átitatott membrán miként záródik el az áramló vértől"- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Mi a megoldás?

Amennyiben aszpirin rezisztenciás, úgy kötelező más vérlemezke-összecsapódás gátlóra váltani, ami már lényegesen nagyobb hatást tud kifejteni, hiszen csak az aszpirin mellékhatások maradnak. Amennyiben csupán gyógyszer-kölcsönhatás miatt volt hatástalan az aszpirin, úgy fontos a készítmény megfelelő alkalmazása- ügyeljen arra, hogy NSAID típusú gyógyszer együttes használata esetén először az aszpirint vegye be és utána pár órával a gyulladáscsökkentőt!