Ez az egyik leghatékonyabb érszűkület elleni étrend

Köztudott, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus rizikóját.

Nemrégiben pedig nagy összefoglaló ajánlás született a táplálkozás szerepéről az érelmeszesedés kialakulásában, megelőzésében, kezelésében. A részletekrőldr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus és Csikai Claudia, dietetikus beszélt.

Kevesebb húst, több növényi táplálékot

Az már jó ideje közismert, milyen nagymértékben befolyásolja a táplálkozásunk az egészségünket. A minőségi (és visszafogott mennyiségű) étkezés ugyanis szinte minden befolyásolható rizikófaktorra hatással van: a koleszterinszintre, a vérnyomásra, a cukorbetegség és az elhízás állapotára – amelyek mind lehetnek a szívbetegségek kockázati tényezői. Nemrégiben ezzel kapcsolatos nagy összefoglaló ajánlást adott ki a European Society of Cardiology. A tanulmány célja kifejezetten az volt, hogy bizonyítsa, milyen jelentős a megfelelő étkezés az érelmeszesedés visszaszorításában. A fő üzenet egyértelmű: bizonyítékok támasztják alá, hogy az állati eredetű élelmiszerek és a só redukálása, valamint a növényi eredetű ételekre épülő táplálkozás képes csökkenteni az érelmeszesedés rizikóját. Ugyancsak ezt a folyamatot támogatja, ha a vajat és más állati/trópusi eredetű zsiradékot olívaolajjal és más, telítetlen zsírsavakban gazdag olajjal helyettesítjük.
Néhány releváns újdonság is megjelent a 2021-es ajánlásban. A húsokat illetően ugyanis most már meg kell különböztetni a feldolgozott termékeket és a vörös húsokat – amelyek nagyobb érelmeszesedés kockázatot okoznak – a baromfihústól, amely mérsékelt fogyasztás esetén nem fokozza a rizikót.
Ezen kívül új megközelítést jelent, hogy már nem tesznek különbséget az alacsony – és magas zsírtartalmú tejtermékek közt, mert bár korábban csak az előbbieket ajánlották, most úgy vélik, visszafogott mennyiségben egyik sem növeli azérelmeszesedésesélyét. Sőt, kis mennyiségű sajt és rendszeres joghurtfogyasztás még védőhatásúnak is bizonyult. Ugyancsak ajánlható a közepes mennyiségű halfogyasztás – bár e tekintetben fenntarthatósági aggályok merülnek fel. Az ajánlás szerint fontos lenne még a magas glikémiás indexű élelmiszereket felváltani teljes kiőrlésű és alacsony glikémiás indexű gabonákkal.

Ami az italokat illeti, a visszafogott kávé- és teafogyasztás kedvező hatású ebből a szempontból, de az üdítőitalok éppen ellenkezőleg: közvetlen összefüggésbe hozhatók az érelmeszesedéssel.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az általános irányelvek tehát világosak, de vajon mit jelent mindez a gyakorlatban, miből mennyit ajánlatos fogyasztanunk? Az ajánlások alapjánCsikai Claudia, a KardioKözpont dietetikusa foglalta össze a választ:

• Napi két adag: zöldség, friss gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona.
• Napi egy adag: alacsony glikémiás indexű szénhidrátok (bizonyos tészták, barna rizs, árpa), diófélék, magvak, extra szűz olívaolaj vagy nem trópusi eredetű növényi olaj, natúr joghurt.
• Heti két-kétadag: hüvelyesek, halak.
• Heti nem több, mint három adag: fehér húsok, tojás, sajt, tej.
• Heti nem több, mint két adag: magas glikémiás indexű, finomított szénhidrátok (fehér kenyér, pékáruk, fehér rizs, kekszek, burgonya) , vörös hús, vaj.
• Alkalmanként: feldolgozott élelmiszerek (szalámi, kolbász, szalonna).

- Van még hová fejlődnünk a tudatos táplálkozás terén, hiszen a KSH Egészségi állapot és egészségmagatartás 2016-2017 című tanulmánya szerint a 16 évesnél idősebbeknek csak 40 %-a fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30 %-a friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12 %-a a heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14 %-uk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2%. Ahhoz azonban, hogy az ereink egészségét megőrizzük, és jó eséllyel megelőzzük a súlyos szív-érrendszeri betegségeket, minél előbb ki kellene alakítanunk egy egészséges, élvezetes étrendet – hangsúlyozza a dietetikus.

A táplálkozás a legfontosabb életmód tényező

- A táplálkozás a legfontosabb tényező e tekintetben, hiszen ennek hiányosságai vezethetnek az érelmeszesedés eredetű halálozások 50%-ához, a Global Burden of Disease Study szerint – ismerteti dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. – Természetesen emögött felsorakoznak olyan faktorok, mint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és a genetika is, de egyre tisztábban látszik, hogy a növényi alapú, a mediterrán diétára épülő táplálkozás milyen komoly védelmet jelent az ereinknek. Azoknak pedig, akik rizikófaktorokkal élnek, esetleg a családjukban előfordult már érelmeszesedés, idejekorán érdemes kivizsgáltatniuk magukat és felmérniük az szív-érrendszerük állapotát. Ilyenkor a szakorvosi viziten túl érdemes elvégeztetni anyaki ér ultrahangot, a nagylabor vizsgálatot, és az eredmények alapján szükség lehet terheléses EKG-ra,szívultrahangra, a boka-kar index megállapítására, arteriográfiára, és esetlegtöbb napos Holter EKG-ra is.

Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, de a kezeletlen elváltozás akár a láb elvesztéséhez is vezethet. A kezdeti tünetekről és a betegség fokozatairóldr. Kósa Éva, a Trombózis – és Hematológiai Központ angiológusabeszélt.