
Bár az év első negyede már mögöttünk van, a csillagászat szerelmesei számára az igazi izgalmak még csak most kezdődnek. A következő hónapokban több olyan égi jelenség is várható, amelyet Magyarországról is megfigyelhetünk. Sokszor még távcsőre sem lesz szükségünk.

A napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, árnyékot vetve bolygónkra. A Nap ilyenkor félholdként jelent meg a részleges napfogyatkozás miatt.
Március 29-én este egy különlegesség szemtanúi lehettünk: amikor a telihold elfedte az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillagát, a Regulust. A jelenség 20:35-kor kezdődött, és alig több mint egy óra múlva a csillag újra felbukkant égi kísérőnk mögül.
A Vénusz és a Jupiter mindössze 1,6 fokra közelíti meg egymást a nyugati horizont felett. Ez a páros olyan fényes lesz, hogy még a városi fényszennyezés mellett is bárki könnyen észreveheti.
Az idei év legfontosabb dátuma augusztus 12. Ezen az estén Magyarország felett egy rendkívül ritka, részleges napfogyatkozás zajlik majd le. Míg Spanyolországban teljes sötétségbe borul a táj, nálunk a Hold a napkorong 70%-át takarja majd ki, Budapestről nézve.
A jelenség az esti órákban kezdődik: 19:22-kor indul, és közvetlenül naplemente előtt, 19:58-kor éri el maximumát. Ehhez hasonlóra 2003 óta nem volt példa, és a következőre 2039-ig várnunk kell.
Fontos azonban, hogy a Napba nézni ilyenkor veszélyes, legfőképp szabad szemmel. A megfigyeléshez speciális védőszemüveg vagy napszűrő szükséges.

Ha az augusztus 12-i napfogyatkozás nem lenne elég, szinte ugyanaznap éjjel tetőzik az egyik legismertebb meteorraj, a Perseidák is. Tehát augusztus 13-án hajnalban óránként akár 70-100 hullócsillagot is láthatunk, ha az időjárás kedvező.
A Perseidák július közepétől augusztus végéig aktív, így ezen időszak környékén több éjszaka is alkalmas lehet a megfigyelésre. A legjobb élményt a városoktól távoli, fényszennyezéstől mentes helyszínek nyújtják majd.
Augusztus 28-án hajnalban pedig egy részleges holdfogyatkozás teszi fel a koronát az egész nyárra. Ilyenkor a Hold 90%-a kerül a Föld árnyékába, ami vöröses árnyalatot kölcsönöz égi kísérőnknek, közvetlenül annak nyugvása előtt.
Az év végén a Hold kerül közelebb hozzánk: pontosabban november 24-én, majd ezt követően december 14-én tetőzik a Geminidák maximuma. Ez a raj gyakran még a Perseidáknál is aktívabb, akár óránként 100–120 fényes meteorral, ráadásul a Hold korai nyugvása sötét égboltot biztosíthat. Végül pedig az év leglátványosabb teliholdjaként december 23-án köszönt be a szuperhold. Ilyenkor az égitest nagyobbnak és jóval fényesebbnek tűnik a megszokottnál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.