Nincs olyan ember hazánkban, aki ne ismerne legalább egyet Fekete István művei közül. Generációk nőttek fel a Tüskeváron vagy a Vukon. Azt sokan tudják az íróról, hogy rajongott a természetért és a vadászatért, ám azt csak kevesen, hogy imádott horgászni is. Az 1955-ben megjelent Halászat című tudományos művéből a mai napig tanítanak a szakemberek.

– A Tüskevár olvasása közben jöttem rá arra, hogy csak az tud a horgászatról ilyen részletesen írni, aki maga is pecázik. Ekkor kezdtem el kutatni. Az első írása ebben a témában 1939-ben jelent meg a Nimród Vadászújságban, a címe pedig az volt, hogy Horgász lettem.
Ebben elmesélte, hogy gyerekkorában hogyan kezdett el pecázni, majd hosszú évek kihagyása után, a harmincas évei végén ismét fellángolt ez a szenvedély, amikor megvette első bambuszbotját és tároló orsóját, ami abban az időben rendkívül modernnek számított
– fogalmazott a Borsnak Szittnyai Zalán, aki Zákonyi Botonddal írt közös könyvében, a Kapásjelző és dugóhúzó című műben egy teljes fejezetet szentelt Fekete Istvánnak a horgászathoz fűződő viszonyáról.
Fekete István sok időt töltött a Balatonon és a Kis-Balatonon, így nem véletlen, hogy elsősorban ott pecázott, de Kunszentmártonon is szívesen horgászott az ottani csatornában. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei városban a halászképzőben tanított is, de a Dunán is rendszeresen kergette a halakat.

– A kutatásaim szerint az úszós módszert részesítette előnyben, és elsősorban békés halakra, pontyokra, keszegekre horgászott. Két-, illetve háromrészes bambuszbotokkal és tároló orsókkal ült ki a partra. Ráadásul az úszókat maga készítette, ő faragta – tette hozzá Szittnyai Zalán, aki azt is elárulta: ő is ugyanazzal a módszerrel, felszereléssel horgászik most is, mint amivel Fekete István.
Szittnyai Zalán azt is elárulta, hogy a József Attila-díjas író a többnapos horgásztúrákat is nagyon kedvelte.

Találtam egy olyan levelet, amelyben arról írt, hogy kiköltözött nyolc napra a Kis-Balatonon található Diás-szigetre. A nővérének arról számolt be, hogy egész nap pecázik. Hajnalban kel, délután alszik, és azt eszi, amit fog. Részletesen leírta, hány pontyot, harcsát, keszeget fogott. Ezeket kisütötte, de készített belőlük halászlevet is.
Még azt is leírta, hogy a kunyhóját megosztotta egy búbos banka párral – zárta Szittnyai Zalán.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.