Bambuszbottal, úszós módszerrel fogdosta a pontyokat Fekete István - Exkluzív fotók a Tüskevár írójáról

PUBLIKÁLÁS: 2026. február 13. 11:15

Több mint egymillió horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy a folyópartra. Ezúttal Fekete István írót mutatjuk be, aki nemcsak természetkedvelő és vadász volt, hanem szenvedélyes horgász is.

K. D.

A szerző cikkei

Nincs olyan ember hazánkban, aki ne ismerne legalább egyet Fekete István művei közül. Generációk nőttek fel a Tüskeváron vagy a Vukon. Azt sokan tudják az íróról, hogy rajongott a természetért és a vadászatért, ám azt csak kevesen, hogy imádott horgászni is. Az 1955-ben megjelent Halászat című tudományos művéből a mai napig tanítanak a szakemberek.

Visszatalált

1962-ben a Balaton-parton, a nádas mellett horgászott pontyokra Fotó: Fekete István hagyaték

– A Tüskevár olvasása közben jöttem rá arra, hogy csak az tud a horgászatról ilyen részletesen írni, aki maga is pecázik. Ekkor kezdtem el kutatni. Az első írása ebben a témában 1939-ben jelent meg a Nimród Vadászújságban, a címe pedig az volt, hogy Horgász lettem.

Ebben elmesélte, hogy gyerekkorában hogyan kezdett el pecázni, majd hosszú évek kihagyása után, a harmincas évei végén ismét fellángolt ez a szenvedély, amikor megvette első bambuszbotját és tároló orsóját, ami abban az időben rendkívül modernnek számított

– fogalmazott a Borsnak Szittnyai Zalán, aki Zákonyi Botonddal írt közös könyvében, a Kapásjelző és dugóhúzó című műben egy teljes fejezetet szentelt Fekete Istvánnak a horgászathoz fűződő viszonyáról.

A Balaton volt a kedvence

Fekete István sok időt töltött a Balatonon és a Kis-Balatonon, így nem véletlen, hogy elsősorban ott pecázott, de Kunszentmártonon is szívesen horgászott az ottani csatornában. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei városban a halászképzőben tanított is, de a Dunán is rendszeresen kergette a halakat.

A harmincas évei végén vásárolta ezt a bambuszbotot és a tároló orsót, ennek hatására kezdett el újra horgászni Fotó: Szittnyai Zalán

– A kutatásaim szerint az úszós módszert részesítette előnyben, és elsősorban békés halakra, pontyokra, keszegekre horgászott. Két-, illetve háromrészes bambuszbotokkal és tároló orsókkal ült ki a partra. Ráadásul az úszókat maga készítette, ő faragta – tette hozzá Szittnyai Zalán, aki azt is elárulta: ő is ugyanazzal a módszerrel, felszereléssel horgászik most is, mint amivel Fekete István.

Többnapos túrák

Szittnyai Zalán azt is elárulta, hogy a József Attila-díjas író a többnapos horgásztúrákat is nagyon kedvelte.

Ez a kép a Diás-szigeten készült, ahol nyolc napig horgászott egyhuzamban Fotó: Fekete István hagyaték

Találtam egy olyan levelet, amelyben arról írt, hogy kiköltözött nyolc napra a Kis-Balatonon található Diás-szigetre. A nővérének arról számolt be, hogy egész nap pecázik. Hajnalban kel, délután alszik, és azt eszi, amit fog. Részletesen leírta, hány pontyot, harcsát, keszeget fogott. Ezeket kisütötte, de készített belőlük halászlevet is.

Még azt is leírta, hogy a kunyhóját megosztotta egy búbos banka párral – zárta Szittnyai Zalán.