„Szívtelen vagyok, ha csak azért maradtam együtt a férjemmel, mert halálos betegséget diagnosztizáltak nála?”
Borzasztó helyzetben találta magát egy válni készülő nő.
Egy válás soha sem könnyű. Feladni mindent, amit az évek alatt közösen építettek fel a felek, nem megy egyik napról a másikra. Sokszor már maga a válás gondolata is azért érkezik túl későn, mert évekig emészti az ember magában, hogy mi miért történt, és próbálja megoldani a helyzetet akkor is, ha már egyértelmű, hogy nem lesz közös a jövő. De mi van akkor, ha valakiről - akivel már évek óta nem ugyanolyan a kapcsolatot, mint korábban - akkor derül ki, hogy gyógyíthatatlan beteg, amikor a másik fél közölni szeretné, hogy válna? Ilyen szörnyű dilemmába került egy feleség, aki végül a maradás mellett döntött.
A feleség a Reddit segítségkérő hasábjain kért tanácsot, hogy jól döntött-e, amikor a beteg férjét választotta a válás és a továbblépés helyett.
Sziasztok, 50-es nő vagyok, aki 20 éve házas a férjével, Adammel. Körülbelül egy éve döntöttem el, hogy elszeretnék válni. Egyszerűen eltávolodtunk egymástól érzelmileg, fizikailag, sőt mentálisan is. Nem volt semmi hűtlenség, csak a hosszú és lassú eltávolodás. Nem beszéltem semmilyen ügyvéddel vagy ilyenek, csak elkezdtem tervezni a távozásomat. Aztán októberben kiderült, hogy Adam második stádiumú rákkal küzd. Nem sokkal később pedig kiderült, hogy áttétes és már negyedik stádiumú. A gyógyulás esélyére csekély. Hogy lehetne ott hagyni valakit, aki haldoklik?
- kezdte beszámolóját a Reddit bejegyzésében a nehéz helyzetbe került nő. A hölgy arról is beszámolt, hogy egy ilyen helyzetben a legszívtelenebb embernek tartotta volna magát, ha most közli, hogy ő válni akar. Így maradt, és kitartóan ápolja és támogatja a férjét.
Maradtam. Ápoló lettem és játszottam tovább a jó feleség szerepét. Mindenki csodálatosnak és erősnek hív. Főzök, viszem a háztartást, kezelésekre hordom a férjem és minden orvosi vizsgálatán ott vagyok. De legbelül már rég kijelentkeztem. A bűntudat pedig szépen lassan összeroppant. Nem szerelemből maradtam, azért maradtam, mert bármilyen más döntés gazemberré tenne az emberek szemében, főleg azért, mert akkor már nem maradna senki. A várható élettartama 3 hónap és 3 év között várható. A múlt héten a testvére rajtakapott engem, hogy a kocsiban zokogok. Megkérdezte, hogy jól vagyok-e, én pedig őszintén bevallottam, hogy le akartam lépni, mielőtt kiderült, hogy beteg. A nő azóta nem szól hozzám. Nem mondtam ezt el azóta sem Adamnek, nem is fogom. Mi hasznom lenne belőle? Meghalhat abban a hitben, hogy szerettem. Ez nem jobb, mint az igazság?
- tette fel kérdését a nő.
A hozzászólók egy emberként támogatják a nőt, bár sokan szeretnék, ha őszinte lenne a férjéhez, egy dologban mindenki egyet értett: önzetlenül és odaadó feleségként döntött.
Ez a legkedvesebb dolog, amit el haldoklóért tehetsz. Vigyázz kérlek a saját mentális egészségedre és jólétedre is kérlek.
„Gondolj bele a fordított helyzetbe: te is örülnél neki, ha valaki melletted lenne a végsőkig, aki látott már téged mindenhogyan.”
Az is rendben lenne, ha nem teljesítenéd ezt a kötelességet, különösen egy ilyen nehéz helyzetben. De ez nem jelenti azt, hogy az érzéseid nem jogosak.
„Valaha szeretted és ő is téged. A legkedvesebb dolog, amit egy szeretett férfiért tehetsz, az ez.”
