"A barátaim 90 százalékát elvesztettem a rák miatt"

Cengi Sen számára a 24 évesen kapott rákdiagnózis nem volt teljesen váratlan, hiszen már korábban észrevette a duzzadt nyirokcsomókat. Arra azonban nem számított, hogy a betegség hatására a barátai eltűnnek az életéből. Bár néhány közeli ismerőse támogatta, a barátai 90 százalékát elveszítette. Azt mondta, hogy a barátok elvesztésének fájdalma ugyanolyan nehéz volt, mint maga a kezelés.

A kemoterápia nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is megterhelő volt számára, különösen az, hogy másokra kellett támaszkodnia. A kiszolgáltatottság érzése és a választás lehetőségének hiánya jelentős lelki terhet rótt rá. Az Egyesült Királyságban tíz rákos megbetegedésből egy érinti az 50 év alattiakat, és a 15-24 évesek körében még ritkább: évente kevesebb mint az esetek egy százalékát teszi ki - írja az Independent.

Sophie Epstone, a fiatal rákbetegeket segítő Trektock alapítója szerint a "rák-ghosting" gyakori jelenség: sok fiatal elveszíti barátait a diagnózis után. A barátok gyakran nem tudják, hogyan reagáljanak, félnek attól, hogy rosszat mondanak, vagy egyszerűen kényelmetlen számukra a helyzet. A fiataloknak azonban már a diagnózis előtt is nehézségeik adódhatnak, mivel az orvosok sokszor nem veszik komolyan a tüneteiket.

A legtöbb rákos megbetegedés az idősebb korosztályt érinti, az új esetek egyharmada 75 év felettieknél fordul elő. Emiatt a fiatal betegek gyakran úgy érzik, hogy háttérbe szorulnak. Előfordul, hogy amikor kórházba mennek, az orvosok automatikusan azt feltételezik, hogy az édesanyjuk a beteg.

Naman Julka-Anderson, a Macmillan Cancer Support klinikai tanácsadója szerint a fiatalok általában jobban figyelnek a testükben bekövetkező változásokra, de az elfoglalt háziorvosok sokszor nem gondolnak arra, hogy egy fiatal páciens is lehet rákbeteg. Peter Johnson professzor, az NHS Anglia onkológiai igazgatója különösen a vastagbélrák növekvő esetei miatt fejezte ki aggodalmát a fiatalabb korosztályban.